kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A termékdíjtörvény módosítása
Kisebbek lesznek a szemétkupacok

Novemberben elfogadta az Országgyűlés az új termékdíj-törvényt, így 2005. január 1-től termékdíjat kell fizetni a gumiabroncsok, a hűtőberendezések és hűtőközegek, a csomagolások, az akkumulátorok, a reklámhordozó papírok és az elektromos és elektronikai berendezések után.
A darabalapú termékdíj-rendszer elfogadása nagy eredmény: az új törvény végre megálljt kíván parancsolni az egyszer használatos csomagolásoknak. Ezzel végre a csomagolási hulladék mennyisége várhatóan csökkenni fog, hiszen termékdíjat kell fizetnie minden egyes kibocsátott italcsomagolás és műanyagszatyor után a gyártóknak és az importőröknek is.
Egyes csomagolások termékdíja 2005-től

Ezt a termékdíjat az újrahasználható (újratölthető) csomagolások után is meg kell fizetnie, de csak egy alkalommal, amikor először forgalomba kerül a termék. Tehát minél többször lehet valamit újratölteni, annál olcsóbb lesz.
A termékdíj-fizetés alól a törvény csak azoknak ad mentességet, akik teljesítik a kötelező újratöltési arányt. Ezt rendeletben határozzák meg „úgy, hogy a 2003. évhez viszonyítva a 2005., valamint a 2006. évben az egyutas műanyag palackcsomagolás forgalomba hozott aránya ne növekedjen, illetve 2007. évre 6 százalék ponttal, a 2009. évre 12 százalék ponttal csökkenjen.”
Vagyis a gyártók számára kötelező újratöltési arányt ír elő, ami azt jelenti, hogy mondjuk egy gyümölcslevet gyártó cég számára meghatározzák, hogy termékeinek hány százalékát kell újratölthető csomagolásban forgalomba hoznia. A gyártók számára a következő újratöltési arányokat írják elő termékcsoportonként (százalék):

A jogalkotó nagyon helyesen észrevette azt is, hogy a környezetet kevésbé terhelő újratölthető csomagolások elterjedésének akadálya a kereskedelem ellenállása. Ezért a termékeket forgalmazók számára előírja, hogy egy-egy boltban italtermékenkénti bontásban mennyi újratölthető csomagolású terméknek kell lennie. A gyártóknak és a kereskedőknek pedig az újratölthető termékek legalább 60 százalékát vissza kell venniük!
A törvény a kis mennyiséget gyártók és forgalmazók esetében termékdíj-fizetési mentességet ad. Ezek a számok szektoronként eltérőek. Például mentességet kap az, aki évi 10 ezer darabnál kevesebb bort, 75 ezer darabnál kevesebb sört vagy nem szénsavas üdítőt, illetve 200 ezer darabnál kevesebb ásványvizet csomagol.
A csomagolási hulladékok mennyiségének további csökkenésében reménykedhetünk akkor is, mikor a törvény záró rendelkezései között azt olvashatjuk, hogy a „törvény 13. §-ában meghatározott betétdíjas rendszert a Kormány 2005. március 31-ig rendeletben szabályozza”. Igen, jól látják: a betétdíjas kormányrendeletről van szó, amit közel 10 éve követelünk!
A törvény másik kétségtelen előnye, hogy az elektronikai hulladékokra is kiterjeszti termékdíj-fizetési kötelezettséget. Reméljük, ehhez végre hatékony végrehajtási és újraelosztási rendszer is párosul. Csak néhány adatot kiragadva: a háztartási gépekre mintegy 90 forint termékdíjat kell fizetni kilogrammonként, míg például a mobiltelefonok után 1000 forintot kilogrammonként.
Hátrányos elemek

Sajnálatos azonban, hogy kikerültek a termékdíj-fizetés kötelezettsége alól az oldószerek és hígítók, illetve az üzemanyagok is; amelyek környezetterheléséből adódó problémákat a jogalkotó a termékdíjtól eltérő eszközzel kívánja orvosolni.
Az is félelemre ad okot, hogy a törvény a hasznosítást koordináló szervezetek jogosítványait, kedvezményeit kiterjeszti. A részükre javasolt lazább teljesítési elvárás, egyszerűsített ellenőrzés – álláspontunk szerint – finoman szólva sem versenysemleges, és az eldobó csomagolások gyártásában és forgalmazásában érdekelt csoportok érdekeit tükrözik. Az egyéni újrahasznosítást vállalókat ezzel szemben számos diszkriminatív előírás sújtaná, mely helyzetüket végleg ellehetetlenítené. A társadalom számára közben egyre komolyabb fizikai, anyagi terhet jelent a mindent elborító csomagolási és egyéb szemét. Az ipar által egyre többet emlegetett „hasznosítás” önmagában nem jelent igazi megoldást, mert a lakossági szelektív gyűjtési arány továbbra is szánalmasan alacsony, márpedig az eldobó csomagolási hulladékok túlnyomó többsége a lakosságnál keletkezik. Egyébként is a szelektív gyűjtésnek csak akkor szabad utat adni, ha a hulladékkeletkezés csökkentésére nincs mód.
A módosítási csomag másik kiemelt célja lenne, hogy a lakossági szelektív gyűjtést ösztönözze, de ez szintén nem teljesül. Tiltakozunk az ellen, hogy a kötelező lakossági szelektív gyűjtési arányt (8-12 százalék, korábban 20 százalék) egy homályos átvételi kötelezettség váltja fel, és a minimális átvételi árak meghatározásából is ki akarnak szorítani egyéb érdekelt feleket, például a környezetvédelmi szervezeteket! Ha ugyanis a koordináló szervek és az önkormányzatok nem tudnak megegyezni az átvételi árról, akkor a környezetvédelmi miniszter közleményben tesz ajánlást a díjak mértékéről. Ha az egyik fél a miniszteri ajánlást sem fogadja el, akkor a mentesség eléréséhez szükséges lakossági szelektív hulladék mennyiségét a mindenkori zöldminiszter csupán 4 százalékban állapítja meg.
Zárszó gyanánt a hatásokról

A csomagolásokról beszélve, az új termékdíj törvény megállíthatja a visszaváltható csomagolások, termékek gyors fogyását; sőt 3-5 éven belül ismét újratölhető csomagolások megjelenése prognosztizálható. Addig azonban néhány csatát még biztosan meg kell vívni: az eldobható csomagolásban forgalmazott italok áremelkedését biztosan megpróbálja majd a gyártó a zöldek (civilek és politikusok) nyakába varrni.
A visszaváltható csomagolások terjedésével azonban csökkenni fog a lakosság kukájába jutó hulladék mennyisége – ami költségmegtakarítást jelenthet, illetve azt is jelenti, hogy a hulladéklerakókra is kevesebb hulladék jut. A csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosítását is segítik az újrahasználati rendszerek, hiszen az újratöltésre már alkalmatlannak minősített csomagolás koncentráltan keletkezik a gyártónál, és az hasznosításra könnyen átadhatja a feldolgozó cégeknek.
Fontos zárszóként elmondani, hogy a termékdíj-törvény módosítása nem tartozik a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló kormányrendelet hatálya alá, tehát mentes az EU felé történő bejelentési kötelezettség alól.
A Hulladék Munkaszövetség szerint a csomagolóipar heves támadásai bizonyítják leginkább, hogy az új termékdíjtörvény kedvező hatással lehet az eldobható italcsomagolásokból és műanyagszatyrokból származó hulladékok csökkentésére.
Tömöri Balázs
Hulladék Munkaszövetség



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.