A környezeti problémák megoldásának lehetőségeit Győr Környezetvédelmi Programja és a város Környezet-egészségügyi Akcióterve részletezi. Ezek a programok tartalmazzák az aktuális környezeti állapot ismertetését is. Sajnos a környezet jobbítását célzó intézkedések messze nincsenek egyensúlyban a város „fejlődését” szolgáló, általában csak üzemgazdaságossági alapon létrejövő beruházások környezeti terheivel.

Győr város alapvető középtávú stratégiai célkitűzése, hogy a lakosság számát 140 ezerről 200 ezerre növelje. Elkészültek azok a településrendezési tervek, amelyek helyet adnának a leendő lakásoknak és szolgáltató létesítményeknek (bevásárlóközpontoknak). Sajnos alapvető, a valós fejlődés szempontjából elengedhetetlen társadalmi és környezeti hatásokat hagytak figyelmen kívül. Nem vizsgálták meg, hogy a 60 ezer új lakos honnan fog bevándorolni Győrbe, s ezzel párhuzamosan milyen hatása lesz ennek azokon a területeken, ahonnan elköltöznek. A terv ugyanis előrevetíti a jelenleg is komoly gondokkal küzdő, a városoktól távolabb eső kis települések elnéptelenedését, elöregedését. Várhatóan Győr környezeti terheltsége is jelentősen nőni fog, hisz a tervezett „fejlődés” (növekedés) a város jelenlegi területén fog megvalósulni. Számolni lehet a közlekedés, az energiahasználat jelentős növekedésével, ezáltal a környezetszennyezéssel, még abban az esetben is, ha figyelembe vesszük a technológiai fejlesztéseket, a hatékonyság növelését.

A győri „városfejlesztés” az elmúlt időszakban lehetővé tette a bevásárlóközpontok tömeges megjelenését annak ellenére, hogy egy korábbi tanulmányban megállapították, hogy a városban az egy főre jutó bevásárlóközpont területe több fejlettebb országét is meghaladta. A beruházások egyetlen feltétele, hogy módosítani kell az érintett terület rendezési tervét. Azt gondolhatnánk, hogy ez határt szabhat az elvadult, csupán a profit maximalizálásra törő beruházásoknak. Sajnos azonban nem így van, hiszen míg a rendezési terv módosítására az önkormányzat írja ki a közbeszerzési eljárást, a módosítás költségeit a beruházó állja. Borítékolható, hogy az eljárásból a beruházó saját tervezőcsoportja fog kikerülni győztesen, aki ezután elsősorban nem a város, hanem a beruházó érdekeit fogja a tervekben megjeleníteni. Ez az eljárásrend nemcsak Győr városára igaz. Ez alapvetően aláássa a települések fejlődését, hiszen nélkülözi a szociális és környezeti szempontokat. Így lesznek a leromlott városi és városkörnyéki zöldterületekből lakóparkok, bevásárlóközpontok. Az önkormányzatoknak szinte soha nem jut eszébe, hogy ezeknek a területén közparkot hozzanak létre – miközben természetesen a környezetvédelmi programban megjelenik, hogy milyen kevés a városi zöldterület aránya.

Civil környezetvédő szervezetként megpróbálunk mindent megtenni a környezet- és társadalompusztító beruházások ellen, de lehetőségeink végesek. Egy-egy esetben – mint például bevásárlóközpontokhoz kapcsolódó beruházások – a társadalom tömegei is az ellenkező oldalt támogatják, hisz a kereskedelmi médiumok által irányított világban ezek a választék növekedését, az olcsóbb beszerzést és a szabadidő változatos eltöltését kínálják. A gazdasági alapon elindított növekedésnek – úgy tűnik – csak a gazdasági szempontok szabhatnak határt. Jelenleg Győrött már több száz felépült és épülő új lakás vár leendő tulajdonosára, azaz eladatlanul áll. Ez késleltetheti, megkérdőjelezheti a további beruházások megkezdését, így biztosítva a jelenlegi jobb állapot fenntartását.

Lajtmann Csaba
Reflex Környezetvédő Egyesület