A brit kormány 2002-ben úgy alakította át a cégautók adóját, hogy az a jármű szén-dioxid kibocsátásától függjön. Ez jelentős lépés volt afelé, hogy eleget tegyen a 2010-re kitűzött – az 1990. évihez képest – 20 százalékos szén-dioxid emisszió-csökkentési céljának. A cégautók adóreformjának értékeléséről szóló, nemrég közétett jelentés* bizonyítja, hogy az új rendszer az autóparkkal rendelkező vállalatokra és az autógyártókra egyaránt ösztönzőleg hat, és egyre környezetkímélőbb gépjárműveket vásárolnak, illetve gyártanak. Az autóreklámokban is mindennapossá vált az egyes járművek kibocsátásának ismertetése.

A régi rendszert, amelyben a cégautók adója a megtett mérföldtől és életkortól függően az autó árának 15-35 százaléka volt (mindkét esetben azzal fordított arányban), 2002 áprilisában változtatták meg. Az új rendszer szerint is 15–35 százalék között mozog az adó mértéke, amelyet a cégautó szén-dioxid kibocsátása határoz meg. A bevezetéskor 15 százalékban határozták meg a 165 g/km és az alatti kibocsátású cégautók adóját, és minden pótlólagos 5 g/km szén-dioxid emisszió 1 százalékkal növeli az adót egészen a felső határig. Az alsó határt évenként szigorítják, mivel a piacon megjelenő új autók üzemanyag-felhasználása egyre hatékonyabb. Az Euro IV emissziós normákat nem teljesítő dízelüzemű autót 3 százalékkal több adó terheli, mint benzines megfelelőjét. Ennek oka, hogy alacsonyabb szén-dioxid kibocsátása miatt ugyan kisebb lenne az adója, viszont magasabb más légszennyező anyag emissziója, amit szintén meg kell fizettetni. Az alternatív üzemanyaggal működő gépjárművek azonban adókedvezményben részesülnek.

A tanulmány becslése szerint a dízelüzemű autók aránya a 2004. évi 40–45 százalékról 2005-re 50–60 százalékra emelkedhet. Ez abból adódik, hogy a vásárlók helytelenül pénzügyi előnyt látnak abban, ha dízelüzemű autóra váltanak, pedig ez csak az Euro IV emissziós normák teljesítése esetén igaz.

A kormány elismeri, hogy a cégautóknak fontos szerepük van a vállalatok életében és a gazdaságban, ezért 2002 szeptembere óta folyamatosan vizsgálják. Az első, korai értékeléseket tartalmazó jelentés alapján azonban úgy tűnik, „szépről szól a fáma” a környezetvédők számára.

A reform hatására ugyanis már 2003-ban 0,15–0,2 millió tonnával visszaesett a szénkibocsátás (ez a közúti közlekedésből származó szén-dioxid emisszió 0,5 százalékával egyenértékű), ami jó kezdet a hosszútávon remélt évi 0,5–1 millió tonna csökkentéshez.

Emellett az új rendszer már nem ösztönzi a cégautók vezetőit, hogy adócsökkentés céljából felesleges mérföldeket fussanak, ezáltal 2003-ban 300–400 mérfölddel kevesebb volt a megtett „üzleti út”, ami mérsékelte a torlódást. Az új adórendszer hozzájárult többek között ahhoz, hogy 2003 novemberére 1,6 millióról 1,35 millióra, azaz mintegy 250 ezerrel csökkent a cégautók száma.

Előfordulhat, hogy a jövőben a vezérigazgatók is buszra vagy metróra szállnak az angol fővárosban?