kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Hőségriadó vagy előrelátó várostervezés?
Szélcsatornázzunk!


Ismeretes, hogy a hetven éven felüliek, a keringési zavarokban szenvedők és a négy éven aluli gyerekek különösen veszélyeztetettek, ha a napi átlaghőmérséklet 2–3 napon át 28 fok felett van. Az elmúlt kétszáz évben az éghajlati tényezőket figyelmen kívül hagyva tele zsúfolták épületekkel Budapestet, így nyaranta a város nem tud lehűlni éjszaka.
A túlzott beépítések, a szélcsatornák elépítése következtében kialakuló városi hőszigetek problémáját nehéz kezelni. Amikor még a fűtés súlyos szociális probléma volt, és a hideget tartották a legnagyobb ellenségnek, előnyösnek tűnt, hogy a sűrűn lakott területeken 4–5 fokkal melegebb van, és a szél sem fúj annyira, mint a városon kívül. Ez a védettség a forgalom növekedése és a légszennyezés miatt nem egyértelműen előnyös mára télen sem. Ma az épületek hűtésének megoldása megkerülhetetlen a nyári hővédelmet figyelmen kívül hagyó korábbi építésmódok, a szennyezett kültéri levegő, a hőtermelő irodagépek és egyéb berendezések, és nem utolsó sorban a reklámokkal mesterségesen gerjesztett igény miatt. Úgy kell kialakítanunk a településeket, hogy télen és nyáron egyaránt kellemesen érezzük magunkat.
Bár a nyári hőséget mi is évről évre elszenvedjük, egyelőre kevés nyomát látjuk itthon az olyan intézkedéseknek, amelyek mindenki számára elviselhetőbbé tennék nyáron a városban tartózkodást. Sokszor megírtuk már, hogy a klímaberendezések további rohamos terjedésével nem kerülünk közelebb a megoldáshoz. Egyrészt a mesterséges hűtéshez háromszor annyi primer energiára van szükség, mint a fűtéshez. Vagyis még több üvegházhatású gázt bocsátunk a levegőbe. Másrészt sokan vannak még az egészségesek között is, akik nem érzik jól magukat klimatizált helyiségekben, például csökken a koncentrálóképességük, fejfájást kapnak. Harmadsorban pedig nálunk még a fűtés korszerűsítése sem megoldott, és az épületek üzemeltetéséhez két-háromszor annyi energiát fogyasztunk el, mint amennyi indokolt lenne. Biztos, hogy az iskolákban, a közintézmények jó részében, az alacsonyabb presztízsű lakóépületekben, a jövőben sem telik majd klímaberendezésekre. Éppen ezért a hatóságok, fejlesztők és városvezetők közös felelőssége, hogy a városklíma szempontjait minden esetben figyelembe vegyék.
Ezért szeretnénk ismételten felhívni a figyelmet a városklíma vizsgálatokra (lásd még 2003. júliusi számát). A vizsgálatok során bemenő adatok a meteorológiai paraméterek, a – főképpen közlekedési eredetű – légszennyezés, a domborzat, valamint a meglévő épületek és a tervezett létesítmények tömege. Az egyik módszer szerint a területről makettet készítenek, és azt szélcsatornában vizsgálják. A másik módszer a számítógépes modellezés. A kontrollvizsgálatok szerint a modellek egyre megbízhatóbbak, egyre nagyobb biztonsággal tudják kiszámítani, hogy adott körülmények esetén milyen légállapotok fognak kialakulni. A modellezéssel választ kapunk arra, hogy hová milyen épülettömegeket szabad tervezni, milyen legyen a közlekedés szervezése, mely légcsatornákat kell feltétlenül védeni.
A vizsgálatok elvégzésének legfrissebb apropója a Moszkva tér rendezése. A tér négy önkormányzathoz (főváros, I., II., XII. kerület) tartozik, ezért különösen fontos, hogy egységes, objektív megfontolások alapján döntsenek a fejlesztéséről. Ehhez a városklimatológiai vizsgálatok jó hátteret adhatnak. Még az adatok jelentős része is rendelkezésre áll, hiszen a Széna téren működik a főváros egyik légszennyezés-mérő állomása, továbbá a Mamut II. építésekor már készültek áramlástani vizsgálatok a környéken.
A költségeket csökkenti, hogy a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium támogatásával a Levegő Munkacsoport egy légállapot modellező szoftver vásárlását kezdeményezte 2003-ban, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástani Tanszékére telepítettek, és most elsősorban oktatási célokra használják. Közcélú vizsgálatokhoz kedvezőbb pénzügyi feltételekkel futtatják a programot, a szakember utánpótlás is biztosított.
Nagyon sok feltétele van annak, hogy egy várost „élhetőnek” érezzünk. Jelentős lépés lenne ebben az irányban, ha a városi mikroklíma vizsgálata magától értetődővé válna a városrendezésben és az egyes fejlesztéseknél.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.