kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Nemzetközi jelentés a globális katasztrófáról
Visszaszámlálás


„Ketyeg az időzített ökológiai bomba” – jelentette ki Stephen Byers, volt angol közlekedési miniszter, aki annak a nemzetközi jelentést* készítő bizottságnak volt a társelnöke, amely a globális felmelegedés veszélyének küszöbértékét tárta a világ döntéshozói elé. A rossz hír az, hogy már csaknem el is értük ezt az értéket.
Az éghajlatváltozási katasztrófáig hátralévő idő pontos meghatározását a világ különböző részein tevékenykedő vezető politikusokból, üzletemberekből és tudósokból álló munkabizottság végezte el. Az eredményül kapott időtartam rendkívül rövid: 10 éven belül elérhetjük azt a pontot, ahonnan már visszafordíthatatlanná válik a globális felmelegedés. Az Éghajlati kihívás kezelése című jelentés bolygónk valamennyi országának döntéshozói számára készült.

A jelentés közzétételét úgy időzítették, hogy egybeessen Tony Blair ígért erőfeszítéseivel, amelyekkel 2005-ben – a leggazdagabb országok, azaz a G8-ak csoportja és az Európai Unió soros elnökeként – az éghajlatváltozási politika ügyét igyekszik előmozdítani. A tanulmány úttörő szerepet vállalt azzal, hogy – ilyen magas szintű dokumentumban első alkalommal – konkrét számadattal határozta meg a globális felmelegedés veszélyének határpontját, vagyis azt a hőmérséklet-emelkedést, amelyen túl a világ a katasztrófába vezető változások útjára lép. A jelentés megállapítja, hogy ez a határpont 2 Celsius fokkal magasabb, mint a Föld jellemző átlaghőmérséklete 1750-ben, az ipari forradalom kezdete előtt volt, amikor az emberi tevékenység (elsősorban a szén-dioxid termelése) először kezdte befolyásolni az éghajlatot.

A tanulmány rámutat arra is, hogy a globális átlaghőmérséklet azóta már 0,8 fokkal emelkedett, és ez a folyamat nem állt meg. Így a világnak már alig több mint 1 Celsius fok hőmérsékleti mozgástere van a kritikus pont eléréséig. Még ennél is vészjóslóbb az a megállapítás, miszerint 400 ppm (milliomod részecske) az a légköri széndioxid-koncentráció, amely fölött a 2 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés már elkerülhetetlen. A jelenlegi szint pedig 379 ppm, ami évente több mint 2 ppm-mel nő – valószínű tehát, hogy a fordulópontot jelentő 400 ppm-es küszöböt 10 év múlva, vagy még hamarabb átlépjük.

A jelentés arra buzdítja a G8 csoport valamennyi országát, hogy 2025-re a villamosenergia-felhasználásuk egynegyedét már megújuló energiahordozókból fedezzék, és hogy 2010-ig emeljék kétszeresére az alacsony széntartalmú energetikai technológiák kutatására fordított kiadásaikat. Ezen kívül a munkabizottság arra is felszólította a G8-akat, hogy a vezető szerepet betöltő fejlődő országok, például India és Kína részvételével alakítsanak éghajlati csoportot. Ezeknek az országoknak a szén-dioxid-kibocsátása ugyanis jelentős és egyre növekvő. Mindez azt nyomatékosítja, hogy a jövő stabil éghajlatát napjaink és a következő 20 év befektetései alapozzák meg, és nem az, amit az évszázad közepén vagy azután teszünk majd. A jelentés egyértelműen leírja a küszöbérték túllépése után várható következményeket.

A 2 Celsius fokos emelkedést követően jelentősen fokozódnak az emberi társadalmakat és az ökoszisztémákat fenyegető veszélyek. Valószínű például, hogy az ennél nagyobb mértékű átlaghőmérséklet-emelkedés nyomán nagyarányú mezőgazdasági terméskiesések következnek be, jelentősen megnő azok száma, akiket vízhiány fenyeget, és széles körben jelentkeznek káros egészségi hatások. A változások veszélyeztetik a világ korallzátonyainak igen jelentős hányadát, és visszafordíthatatlan károkat okoznak fontos szárazföldi ökoszisztémákban, köztük az Amazonas esőerdőiben.

A 2 Celsius fokos emelkedés után a hirtelen bekövetkező, gyorsuló ütemű vagy elszabaduló éghajlatváltozás kockázata szintén megnő. A lehetséges következmények közé tartozik, hogy elérünk bizonyos éghajlati fordulópontokat, amelyek nyomán például elveszíthetjük a Nyugat-Antarktisz és a Grönland jégtakaróját, ez pedig több mint 10 méterrel megemelné a tengerek szintjét. Leállhat a termohalin óceáni körforgás (és vele a Golf-áramlat), bolygónk erdői és talajai pedig nettó szénelnyelőkből nettó szénforrássá alakulhatnak.

The Independent, 2005. január 24.
Michael McCarthy
*Az Éghajlati Kihívás Kezelése című jelentés bolygónk döntéshozói számára készült. A tanulmány összeállításában a brit Közpolitikai Kutatások Intézete (Institute for Public Policy Research), az egyesült államokbeli Amerikai Haladásért Központ (Centre for American Progress), valamint az Ausztrália Intézet (Australia Institute) vett részt.
** Termo=hőmérséklet, halin=sókoncentráció. A termohalin cirkuláció az óceáni vizek hőmérsékleti és sókoncentráció-beli különbségeit igyekszik kiegyenlíteni.

________________________________
Lassul a Golf-áramlat

Azonosították a Golf-áramlat lassulásának első jeleit. A folyamat következtében várhatóan még ebben az évszázadban elolvad az Arktisz jégtakarója, és több fokkal csökken az átlaghőmérséklet Európa északi részén.
A Cambridge Egyetem kutatója regisztrálta a Mexikói öbölből az Egyesült Államok és Kanada keleti partvidékén, majd Európa északnyugati partján végighaladó Golf-áramlat lassulásának első jeleit. A jelenség a legérzékenyebben az Egyesült Királyságot és Írországot érinti, amelyek átlaghőmérsékletét az áramlat 5–8 Celsius fokkal növeli.
Peter Wadhams professzor állapította meg, hogy a Golf-áramlat egyik „hajtóműve”, az Északi tenger hideg áramlata jelenleg a szokásos erejének kevesebb mint 25 százalékán működik, írja a Sunday Times. A fontos bejelentés az Európai Földtudományok Szövetségének 2005. áprilisi bécsi találkozóján hangzott el. A tudósok korábban több évre becsülték a jelenség bekövetkeztét. Dr. Peter Wadhams kutatásait a brit királyi flotta tengeralattjáróival folytatta, amelyek az Északi-sarkvidék jégtakarója alatt végeztek megfigyeléseket.
Szakemberek szerint a változás szorosan összefügg a globális felmelegedéssel: az Északi-sarkvidék jégtakarójának teljes olvadását leghamarabb 2020-ra, legkésőbb 2080-ra jósolják.
Nemrég a tengerben még óriási „kémények” voltak, s azokon keresztül a hideg, sűrű víz a tengerfelszínről a tengerfenékre merült alá, akár háromezer méter mélyre, ám ezek a „csatornák” mostanra szinte teljesen eltűntek. (Az alámerülő hideg víz helyébe a délről érkező meleg áramlat került, amely életben tartotta a körforgást.)
Ha ez a folyamat lelassul, akkor ez azt jelenti, hogy kevesebb meleg érkezik Európába. A mostani kutatások az 1980-ban végzett mérésekhez képest az északi jégtakaró vastagságának 46 százalékos csökkenését mutatták ki az új, hangradaros technikával.
Forrás: Sunday Times (Greenfo) 2005. május



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.