Majdnem száz százalékos megoldást jelenthet az egyre népszerűbb részecskeszűrő, ismertebb nevén a részecskeszűrő. Alapvetően két változata létezik, egy gyengébb, 40-50 százalékos hatásfokú, és egy lényegesen hatásosabb, amely a részecskék 95–98 százalékát is képes megszűrni. Az előbbi általában 300–500 euró közötti áron kapható, és a már forgalomban lévő járművekre is felszerelhető.

A francia Peugeot gyár már 2002-től szériatartozékként kínálja a szűrőberendezést, ezt a példát több, főként európai autógyár is követte. A tartozék felára 470 eurótól 1000 euróig terjed. Ez ma még csak egy választható lehetőség, mert Európában nem kötelezi törvény a gyártót a beszerelésre. A nagy fordulópont majd a 2006-ban várható. Ekkor lép érvénybe az „Euro-4” határérték, amely előírja, hogy egy gépjármű kilométerenként legfeljebb 0,025 gramm részecskét bocsáthat ki. A legkorszerűbb dízel rendszerek már képesek ezt elérni, a részecskeszűrővel azonban ez az érték gyakorlatilag nullára csökkenthető.

Dániában már kidolgoztak egy tervet arra, miként lehetne támogatni a szűrőberendezés használatát. Egy 2002-es vizsgálat szerint már vannak olyan szűrők, amelyek a régebbi járműveknél is képesek a részecskék nyolcvan százalékát megszűrni. Ám e hatékonysági szint eléréséhez csökkenteni kellett a dízel üzemanyag kéntartalmát. Ezt az adórendszer ösztönző jellegű módosításával el is érték. A koppenhágai autóbuszok ma már mind részecskeszűrővel felszerelve gurulnak, mivel az ottani tömegközlekedési vállalatok a közbeszerzési eljárások során ezt feltételként szabták meg.

A Dán Ökológiai Tanács nevű civil szervezet szerint a szűrő nélküli gépjárművek adóját kellene növelni, majd az így befolyt összegekből támogatni lehetne a beszerelési költségek felét. Ez a támogatás fokozatosan csökkenne 2006-ig, hiszen akkor lépnek érvénybe az új uniós törvények, melyek kötelezővé teszik, hogy minden újonnan gyártott dízel gépjárművet részecskeszűrővel lássanak el.

Számítások szerint az árak 50–75 százalékkal csökkennének Dániában, ha tömegesen forgalmaznák a szűrőberendezéseket. Ha csak minden forgalomban lévő nehézgépjárművet sikerülne részecskeszűrővel ellátni, az évente legalább 5,5 milliárd korona (180 milliárd forint) megtakarítást jelentene Dániának. Becslések szerint minden évben 1500 dán korai halálát okozzák a levegőbe jutott részecskék. Ha évente csak 204 ember halálát meg tudnák akadályozni a szűrők felszerelésével, a költségek úgy is megtérülnének.

Az Audik közül – egy típus kivételével – már mindegyik részecskeszűrő nélkül gyártott új személygépkocsi megfelel az Euro-4 normáknak. Ha ezek a tendenciák folytatódnak, akkor rövid időn belül le lehetne tiltani az utakról a szűrő használatát mellőző dízeljárműveket. A német környezetvédők az ún. nehézdízelek (autóbuszok, tehergépjárművek, mozdonyok, építőipari nehézgépek) esetében is igyekeznek elérni a részecskeszűrők kötelező használatát. Ausztriában a tartományi parlament döntése értelmében a koromszűrővel ellátott dízeljárművek tulajdonosainak egy évig nem kell gépjármű-adót fizetniük.

Bató Zoltán

___________________________

A majdnem 100 százalékos hatásfokú koromszűrő két részből áll: egy oxidációs katalizátorból, valamint egy ezzel egybeépített, szinterezett fémből vagy porózus kerámiából készített részecskeszűrőből. Ennél a rendszernél azonban nem csupán a szűrőről van szó. A tisztításról, a részecskék leégetéséről ugyanis az autó elektronikája gondoskodik, mégpedig oly módon, hogy elfojtja a beszívott levegőt, változtatja a befecskendezett üzemanyag mennyiségét és a kipufogógáz visszavezetését. Ezáltal növeli a kipufogógáz hőmérsékletét, amely körülbelül húsz perc alatt képes leégetni a 300-1000 kilométerenként felgyülemlett részecskéket. Egy másik esetben adalékot adnak az üzemanyaghoz a leégetés során.