Amikor e sorokat írom, még javában folyik a munka Kecskeméten a Malom Center beruházáson. Azért nem nevezném építkezésnek, mert ahhoz építenie, azaz épebbé kellene tennie környezetét, nem pedig eluralkodnia felette. Nemrég éppen az objektum tervezője nyilatkozta: „Ma már a házak, amiket tervezünk, inkább a ruha felé tartanak, mint a vár felé.”1 Szerintem véleményét ezzel a munkájával is igazolta, kár hogy vasbetonból és nem textilből tervezte.

Szeretném előre bejelenteni elfogultságomat az üggyel kapcsolatban, nehogy aztán a bíróságon kelljen ennek ellenkezőjét bizonygatnom a beruházók jóvoltából. Igen illusztris társaságba kerülnék ezzel, hiszen már ombudsman, megyei bíróság és közigazgatási hivatal vezetője is szerepel a peres listán.

A bonyolult ügy kapcsán az építési engedélyezés néhány általánosabb problémájára szeretnék rávilágítani.

Tíz éve építészhallgatóként a még működő gőzmalom melletti területekre négy évfolyamtársammal közösen készítettük el egy-egy épület tervét. Konzulensünk, Kerényi József útmutatásai nyomán terveztük meg az egy- és kétemeletes, magastetős, üzleteket, vendéglátóhelyeket és lakásokat magába foglaló házakat, átmenetet képezve a 3 szintes malomépület és a környező, földszintes épületek között. Azóta is sok ötletet hallottunk és gondoltunk tovább, mit is lehetne kezdeni az ipartörténeti emlékként helyi védelem alatt álló gőzmalommal, valamint a mellette található silókkal és víztoronnyal. Az étterem, szálloda, kilátó, malomipari múzeum, kiállítóterem, üzletház és más funkciók, melyek kisebb-nagyobb átalakításokkal, bővítésekkel elfértek volna a meglévő épülettömegben, mind szertefoszlottak 2003 nyarán az épületek teljes lebontásával.

Az építési jogszabályok szerint az engedélyezési eljárásban csak a közvetlen telekszomszédokat kell megkérdezni engedélyeztetés előtt. Ha azonban a beruházó már az építés előtt megvásárolja, majd egyesíti a szomszédos telkeket oly módon, hogy csak közterülettel legyen határos, akkor a fenti szabály értelmében már nincs is szomszéd, aki fellebbezhetne. Persze a közterületen azért elég sokan közlekednek, akiket igencsak érint egy nagy forgalmat vonzó beruházás...

A közutak az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen törzsvagyonnak számítanak, ezért csak oly módon lehet őket értékesíteni, ha előtte a településrendezési terv módosításával megváltoztatják a rendeltetését. Ha ezt nem teszik meg, és az önkormányzat eladja a közterület egy részét egy magánberuházónak, akkor az a faramuci és gyanús helyzet áll elő, hogy az önkormányzat egyúttal a beruházó üzleti partnere és a beruházást engedélyező hatóság is lesz...

Elgondolkodtató, hogy mit is jelent a gyakorlatban a településrendezési terv hiányában életbe lépő szabály, az illeszkedés. A területi tervtanács véleménye szerint a „Malom Center mérete túlzott, alig tagolt tömege nem illeszkedik környezetéhez, idegen építészeti elemként szétfeszítené a Belváros és a Homokdomb érzékeny, védett városépítészeti szövetét, valamint morfológiai egyensúlyát.” A tervtanácsi véleményt a hatályos jogszabályok szerint az illetékes építéshatóság figyelmen kívül hagyhatja. Nem is értem, miért kell annyit tanulni egy építésznek, ha egy jogi végzettséggel rendelkező jegyző, akinek se térlátását, se tervolvasási képességeit nem vizsgálják, kiadhat egy építési engedélyt, amelyről az épített környezet alakítására jogosultsággal rendelkező szakemberek azt mondják, hogy nem illeszkedik a környezetébe...

Jelenleg az építéshatóságnak 60 nap alatt kell elbírálnia az építési engedély kérelmet. Ebbe nem számít bele a szakhatósági véleményezés ideje. Amennyiben a szakhatóságok 30 napon belül nem nyilatkoznak, akkor szakhatósági hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni. Ez akkor igazán különös, hogyha a hivatalos levél éppen nem érkezik meg időben...

Az elvi engedély arra jó, hogy elvi állásfoglalást lehet kérni a beépítési lehetőségekről, amelytől egy éven belül az építési hatóság nem térhet el, amennyiben az elvi engedélyben rögzített körülmények változatlanok. Az elvi építési engedély kérelemhez, amennyiben az építési engedélyhez szükséges, csatolni kell a környezetvédelmi engedélyt és az örökségvédelmi hatóság szakvéleményét. Elvileg ...

Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa májusban kiadott 55 oldalas jelentésében felkérte a konkrét ügyben érintett hatóságokat, hogy haladéktalanul szüntessék meg a feltárt jogsértéseket. Ezen túlmenően a jogi visszásságok megszüntetésére javaslatokat tett egyes jogszabályok megváltoztatására illetve megalkotására. Az azóta eltelt egy hónapban nem történt kedvező változás, de nem szállt még el minden reményünk...

A malomparádé azonban addig is folytatódik, árnyéka egyre hatalmasodik a hírős város felett.

Kovács Bence
Független Ökológiai Központ