kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Veszélyben a Szentendrei-sziget vízbázisa
Nincs áthidaló megoldás

Budapest legfőbb vízforrására, a Szentendrei-sziget kútjaira két híd vethet fenyegető árnyékot a jövőben. A főváros vízellátását veszélyeztető híd- és útépítéseket a Levegő Munkacsoport és a Fővárosi Vízművek Rt. is aggályosnak tartja.

A vízfogyasztás 60 százalékkal esett vissza a nyolcvanas évekhez képest. Ez egyfelől a hazai ipar leépülésének, másfelől az egyéni fogyasztás visszafogásának köszönhető. Ez utóbbi fő oka az, hogy megszűnt a víz állami támogatása, így a vízdíj az ország egyes területein jelentősen megemelkedett. A vízfogyasztás mértéke egyértelműen párhuzamba állítható az életszínvonallal, és a termelési és fogyasztási szokásokkal is. A nyugat-európai átlag fejenként napi 150 liter, az amerikai viszont 500 liter. Ugyanakkor egy átlagos afrikai (a jóval melegebb éghajlat ellenére) mindössze 50 litert fogyaszt, egy átlagos magyar 100 litert.
Budapesten és a környező agglomerációs településeken ugyan mind a hazai, mind pedig az európai uniós szabványok szerint kiváló az ivóvíz, ám a víz minősége körülbelül 1300 hazai településen nem felel meg az előírásoknak. Az ivóvíz természetes eredetű arzénszennyezettsége 400 településen több mint 1,3 millió lakost érint. 180 településen mintegy 200 ezer lakos ivóvize nem tartalmazza a szervezet számára szükséges mikroelemeket (bór, fluorid, jodid), ami már népegészségügyi problémát vet fel. Mindazonáltal a vízművek által termelt csapvíz minősége a legtöbb helyen jónak mondható.
Jobb a csapvíz, mint az üveges
„A budapestiek egészséges, tiszta és friss vizet isznak. A parti szűrésű víz mindig friss és bevizsgált, sőt (az előre csomagolt vizek nagy részével ellentétben) természetes módon tartalmazza a nélkülözhetetlen ásványi anyagokat, és nem poshad hónapokig raktárakban” – mondta lapunknak Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Rt. vezérigazgatója, majd hozzátette: „Az én vezetésem alatt minőségterror van. Nemcsak szúrópróbaszerűen ellenőrizzük a víz összetételét, hanem minden nap az asztalomra teszik az aznapi vízminőség-jelentést a szakemberek. Van dunai őrségünk is, amely a folyón jövő szennyezéseket figyeli. Ha netán beakad egy olajfolt valamelyik öbölben, azonnal intézkedünk a víz tisztításáról. Csak olyan szennyezés tudna bejutni a kutakba, amely 10 napon át egy helyben marad. Persze, ha ilyen történne, azonnal leállítanánk az érintett kutakat. De az őrség miatt nagyon ritkán fordul elő ilyesmi. A csőhálózatot pedig rendszeresen tisztítjuk, karbantartjuk és felújítjuk.”

A Szentendrei-szigeten lévő tahi kútsor
A vezérigazgató azt is elárulta, hogy a terrorfenyegetettség növekedése óta új módszereket is bevetnek: a hal- és a kagylótesztet. Ezek a nagyon érzékeny állatok azonnal jelzik, ha valamilyen ismeretlen szennyezés jut a vízbe.
A Fővárosi Vízművek Rt. vízbázisai nagyrészt a Szentendrei-sziget két oldalán helyezkednek el. Ezen a területen a Duna-meder víztisztító homok- és kavicsrétege különleges adottságú, európai viszonylatban is egyedülálló. Az itt naponta termelt több százezer köbméternyi ivóvíz nem igényel további tisztítást, ám oldott állapotban tartalmaz olyan fontos ásványi anyagokat, melyek szervezetünk számára létfontosságúak. Ugyanakkor azok az elemek – például a vas vagy a mangán –, amelyek elrontanák a víz ízét, nem oldódnak ki a talajból, és nem kerülnek az ívóvízbe. Budapest vízellátásának hetven százalékát erről a területről kapja, az agglomerációt is hozzászámítva körülbelül 1,5 millió ember csapvize érkezik a Szentendrei-szigetről. Arra még a kutak és a csőrendszer kiépítésénél figyeltek, hogy kihasználják a kiváló területi adottságokat, azaz a terület lejtését. A gravitáció továbbítja a vizet Békásmegyerig, és csak innen van szükség szivattyúra. Ezzel sok energiát és költséget takarít meg a Vízművek és a fogyasztók is, hiszen amennyiben nem létezne ez a technikai rendszer, a vízdíj jóval magasabb lenne.

Átlagos vízminőségi mutatók Budapesten
Már 5 éve folyik a vita
A Levegő Munkacsoport szakértőinek véleménye szerint ezt a felbecsülhetetlen értékű területet két nagy építkezés fenyegeti. A Szentendrei-sziget déli része fölé tervezik építeni az M0-s autópálya északi hídját, ennek az ürügyén pedig egy másik beruházás, a Szigetmonostort Szentendrével összekötő kis híd tervei is napvilágot láttak. A hidak természetesen nem önmagukban állnának. Bár úgy tűnik, sikerült elérni, hogy az M0-s hídjáról ne legyen lehajtó a szigetre, a kis hídhoz kapcsolódva viszont a szigeten végigfutna több új közút is, ami visszafordíthatatlan károkat okozna a természetben, és Budapest vízellátását is veszélyeztetné.

A szentendrei Duna-part
A Levegő Munkacsoport és a Göncöl Szövetség még 1999 novemberében nyújtotta be közös keresetét a Fővárosi Bírósághoz az M0-ás északi hídja tervének környezetvédelmi engedélye ellen. Egyik fő érvünk az volt, hogy nem vették figyelembe a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) számú kormányrendelet előírásait. A rendelet 5. számú melléklete ugyanis megtiltja új autóút létesítését a vízbázisok belső és külső védőövezetében.
A bíróság 2004 júniusi ítéletében elutasította a keresetünket. Indokolása szerint az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálat első benyújtásakor, tehát 1994-ben már megindult, és ezért csak az ebben az időpontban már hatályos jogszabályokat szabad figyelembe venni. Ezért az 1999 szeptemberében kiadott környezetvédelmi engedély elleni keresetünk tárgyalásán hiába hivatkoztunk a vízbázisok védelméről szóló 1997. évi kormányrendeletre, sőt az 1995. évi környezetvédelmi törvényre és az ugyanebben az évben megjelent, a környezeti hatásvizsgálatról szóló kormányrendeletre is. Ez körülbelül olyan, mintha most előkerülne egy technikailag elavult épület terve, amelyet csupa azbeszt tartalmú anyagból akarnának felépíteni. Bár már évek óta tudjuk, hogy az azbeszt rákkeltő és betiltották, mivel azonban a terveket korábban engedélyezték, megépülhetne a ház, hiszen a tiltás a tervek benyújtásakor még nem volt érvényben. Az ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordultunk a Legfelsőbb Bírósághoz, ahonnan mind a mai napig nem érkezett válasz.
Ádáz harc a kis híd körül
Szigetmonostor és Szentendre önkormányzatai egyelőre egyezkednek a kis híd helyéről. A szentendrei önkormányzat által javasolt hídhely-változatok mindegyike Szigetmonostor déli külterületén érne partot. A szigetmonostoriak mindenképp szeretnék hídra cserélni a kompjáratot, és ehhez képest számukra másodlagos, hogy az hol fog elhelyezkedni. Szentendre viszont nem szeretne újabb forgalmat a nyakába venni, ezért a legdélebbi hídterveket támogatja, amelynek a folytatása a szigeten részben mentesítené a patinás várost a 11. számú főút átmenő forgalmától is. Viszont vízvédelmi szempontból a híd annál veszélyesebb, minél délebbre épül, mert telibe találná a parti szűrésű kutak védőövezetét. Ezután pedig a Szentendrei-szigeten észak felé utat törnének Szigetmonostor lakott területéhez, és egy védett erdőn keresztül Horány üdülőtelephez is.

A sziget Szentendréről nézve
A Fővárosi Vízművek is kifogásolja a híd délen történő megépítését (például „C” terv). „A jelenleg délre tervezett híd-változatok közül egyiket sem szabad megépíteni, mert ezen a területen több mint 100 kutunk üzemel” – nyilatkozta lapunknak Haranghy Csaba. „Már ma is állandó gondot jelent számunkra a szemét, a sitt, valamint a szippantott szennyvizek illegális lerakása a védőterületeinken, ami egy új út létrejöttével csak tovább szaporodna.”
Nagy gond a csatornázatlanság is, hiszen az ingatlantulajdonosok által épített derítők sok esetben – finoman fogalmazva – nem tökéletesek, így a szennyezés akadálytalanul jut a talajba nem messze a vízművek kútjaitól.
További komoly kockázati tényező az a várható környezeti terhelés, amely a megnövekedett forgalomból adódna. A helyzetet súlyosbítaná, hogy az új út mellett aligha lehetne megakadályozni a további építkezéseket. A jelenlegi szigorú, tiltó építési rendelkezések nem jelentenek biztosítékot, hiszen a rendezési terv az idő múlásával változhat. Mindezt még tetézi, hogy az új híd megépítésével a sziget Szentendre elkerülő útjává is válhat, még inkább növelve a forgalmat. Egyetlen józan gondolkodású ember sem kockáztathatja meg Budapest vízellátásának veszélyeztetését” – mondta lapunknak a vezérigazgató.
Álláspontok
A nagy híd tekintetében a vízművek álláspontja eltér a Levegő Munkacsoportétól. A vízművek ugyanis komoly kikötések betartása mellett elfogadhatónak tartja az M0-s autópálya északi hídjának megépítését.
Fontos, hogy a csapadékvizet a vezetékes csatornahálózatba kössék, nehogy bemosódjon a talajba. A hidat magas pilléreken kell vezetni, ám csakis egy pillér állhat a sziget területén. Bár az ingatlanos érdekcsoportok nagyon szeretnék, de nem lehet lehajtó a szigeten. Külön kárelhárítási terv készítése szükséges a balesetek következményeinek felszámolására, a vízbázis szennyezésének megelőzésére. „Ez így drágább híd lesz, de nemzetgazdasági szinten megéri” – tudtuk meg Haranghy Csabától. A vízművek továbbá beleegyezne abba is, hogy a Határcsárdánál Szigetmonostortól északra megépüljön a kis híd („D” változat). Szerintük vízbázisvédelmi szempontból ez jelenti a legkisebb kockázatot, mert nem halad át belső védőterületen, és nem szükséges új utakat sem építeni a lakott területek eléréséhez.

Kompátkelő Szigetmonostornál
A Levegő Munkacsoport szerint a tervezett M0-s északi hídja kétféle vonatkozásban is károsan hatna a Szentendrei-sziget vízbázisára. Bár a híd a természetvédelmi terület és a vízbázisok védelme miatt lábakon állva ívelne át a sziget fölött, az építkezés folyamata minden elővigyázatosság mellett is óhatatlanul szennyezéssel járna. A híd üzembe helyezése után pedig a rajta átmenő forgalom légszennyezése diffúz kicsapódással szennyezné a talajt, ami bemosódva egy idő után elérné a parti szűrésű kutak védőzónáját is.
A kis híd megépítésével pedig azonnali és erőteljes károsodás érné a szigetet. Nem csupán a szigetmonostori lakosság gépjárműforgalma következtében, hanem azért is, mert a 11. számú főút forgalmának egy része is átkerülne a szigetre. A sziget, mint lakóhely mindenképpen felértékelődne, megszűnne viszonylagosan védett állapota. További parcellázásokra kerülne sor. Megállíthatatlan lenne a települések terjeszkedése, ami végzetes következményekkel járhat Budapest legfontosabb ivóvízbázisára.
2005. április 22-én, a Föld Napján négy másik társadalmi szervezettel, az SOS Békásmegyerért Egyesülettel, a Van jobb MnUll ürömi és a Pilisborosjenőiek Környezetvédő Egyesületével, a Solymári Környezetvédők Egyesületével és a Védegylettel együtt a Levegő Munkacsoport keresetet nyújtott be a Nemzeti Autópálya Rt. ellen, kérve a Fővárosi Bíróságot, hogy tiltsa el a beruházót a környezet veszélyeztetésétől, vagyis az M0-s autóút északi hídjának megépítésétől1 . A mai napig nem kaptunk értesítést a tárgyalás kitűzéséről.

1 A keresetlevél letölthető a
http://www.levego.hu/kiadvany/kozl_bp/m0_eszak_polg.pdf címről.


_________________________________
A parti szűrésű víz
Parti szűrésű víz alatt a felszín alatti vizek azon csoportját értjük, amelyek jobbára a felszíni vizekből nyerik utánpótlásukat, és amelyeket a felszíni vízfolyások és tavak mellett található, szűrő-tisztító funkciót ellátó víztároló kőzetből termelünk ki.

A parti szűrés
Budapest Győr, Baja, Szekszárd, Kalocsa, Visegrád és számos más település a Dunából utánpótlódó parti szűrésű vizet fogyaszt. A főváros éves átlagban naponta körülbelül egy millió köbméter vizet igényel, amelyet főleg a Szentendrei-sziget, kisebb mértékben pedig a Csepel- és a Margitsziget kútjai, valamint folyó jobb és bal partján lévő kutak biztosítanak. Számos telep található a Sajó–Hernád rendszerében is, ahol például a Miskolc Keleti csúcsvízmű működik napi 30 ezer köbméter teljesítménnyel. A Rába és a Dráva–Mura mentén ugyancsak vannak termelőhelyek.

A parti szűrésű víz jelentősége tehát abban rejlik, hogy nagy tömegben áll rendelkezésre, és vízpótlása hamar és viszonylag kis területről történik, tisztítást pedig gyakorlatilag nem igényel. Így elkerülhető a környezetszennyező és a víz díját jelentősen növelő víztisztítók építése. A víz minősége pedig jobb, mint a felszíni vizeké.

Schnier Mária, Varga Judit


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.