Hosszútávon reális veszélyként kell számolnunk azzal, hogy városainkban a forgalom növekedése maga fogja megakadályozni a közlekedést. Erre „kiváló” példa Budapest jelenlegi közlekedési infarktusa. A városi áruszállítás a forgalom zsúfoltságának növekedésével egyre nagyobb jelentőséget kap a nemzeti közlekedéspolitika részét képező térségi közlekedéspolitikában. A személyforgalom kielégítő megszervezése mellett már a teherforgalom és az áruáramlatok lehető leghatékonyabb megvalósítására is kiterjed, ahol a települések méreteitől, szerkezetétől és természetföldrajzi adottságaitól függően a közúti forgalom lebonyolítása mellett jelentős szerepe kell, hogy legyen a vasúti közlekedésnek is.

Az összehangolatlan áruszállítás teret engedett a „mindenki mindenkinek mindent szállíthat” gyakorlatának, vagyis ahány termék, termékcsoport, gyártó, annyi fuvar jelentkezik. A jelenlegi árueljuttatási piacon egyrészt szolgáltatási túlkínálat van kapacitásból, továbbá elöregedett a járműkapacitás, korszerűtlenek a raktárak, sok a kis fuvarozó és a szállítmányozó cég. Másrészt viszont hiány mutatkozik az összetett, minőségi logisztikai szolgáltatások terén, mint pédául az adatcsere-rendszerekbe kapcsolódás, automatizált raktár, árufigyelés, korszerű árumegjelölési rendszerek, korszerű egységrakomány-képzés stb.

A fejlettebb nyugat-európai országok lassan túljutnak a „minél több és minél nagyobb bevásárlóközpont” korszakon, érvényesítve a city logisztika korszerűbb megoldásait, ugyanakkor a jövő fejlesztési feladatainak központi kérdése kétség kívül az energiafogyasztás hatásfokának javítása. A fajlagos energia-megtakarítás lehetőségeit számba véve, elsődleges megtakarításként az erőforrás (motor) hatásfokának javításával, másodlagos megtakarításként a jármű fejlesztésével, míg harmadlagos megtakarításként a forgalom és a fuvar szervezésével, logisztikával érhető el.

A kihívás erős együttműködést kíván a települési önkormányzatok és más hatóságok, az üzleti és szolgáltató közösség, az áruszállításban résztvevők és a lakosság, valamint és a különböző környezetvédelmi csoportok között egy „élhetőbb” város érdekében.

Keller Gábor,
a Magyar Logisztikai Egyesület régióigazgatója,
aki kidolgozta a Kaposvári Urbanizálódó Térség
city-logisztika fejlesztési koncepcióját