kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Lehet méltányos a kereskedelem?


A kereskedő mindig is le akarta fölözni a maga hasznát. Ki tudja, mi mindent adott mondjuk Kolombusz Amerikában 1 kiló paprikáért, és mit kapott érte a spanyol királynőtől. A manufaktúrák megjelenése óta a termelő húzza a rövidebbet, hiszen a kereskedők, beleértve a mai marketing szakembereket is, azt állítják, minden annyiba kerül, amennyit adnak érte. Így lehet, hogy ugyanaz az 50 forintos áron importált kínai cipő a piacon 5 ezer, bevásárlóközpontokban 15 ezer forintba kerül. A távol-keleti gyárakban éhbérért dolgozó gyerekek varrta márkás ruhákról és a Kínában gyártott elektronikus eszközökről ne is beszéljünk, amelyeken olykor százszoros haszon is van.
Becslések szerint a kolumbiai ültetvényektől a bolti polcig tartó úton a kávé százötvenszer cserél gazdát. Mire a csészénkbe kerül, az ára magában foglalja a biztosítás, az adók, a szállítás, a feldolgozás, a csomagolás, a raktározás és a marketing költségeit, valamint az összes résztvevő profitját, a tőzsdei spekulánsoktól a különböző országok szállítmányozó és forgalmazó cégéig. Ezért a felvásárlók igyekszenek mesterségesen alacsonyan tartani az árakat. Míg 1975-ben 8 zsák kávé áráért vehetett meg a termelő egy traktort, 2000-ben már 40 zsák kávét kellett hozzá eladnia.
A méltányos kereskedelem gondolata az utóbbi negyven év során alakult ki a nyugati világban, válaszul a felismerésre, miszerint a kereskedelemből és annak fejlődéséből származó hasznon nem minden ország, és azok lakosságának nem minden rétege osztozik méltányosan. A koncepciót eredetileg a gazdasági és társadalmi fejlődés iránt elkötelezett civil szervezetek fejlesztették ki.
A méltányos kereskedelem magasabb bevételt biztosít a fejlődő országok termelőinek áruik után, valamint jobb lehetőséget ad új piacok szerzésére. Célja, hogy hozzájáruljon olyan feltételek kialakításához, amelyek segítik a társadalom és a környezet szélesebb körű védelmét a fejlődő országokban.

A méltányos kereskedelem lényege, hogy az általános világpiaci áraktól függetlenül olyan árban állapodnak meg a résztvevők, amely valóban kifejezi az előállítók anyagi és munkaráfordításait. Ez nem lehet alacsonyabb a világpiaci árnál. Figyelembe veszik a mindenkori gazdasági és szociális, sőt, ökológiai körülményeket. Ezáltal a termelők olyan továbbfejlesztett termelési rendszereket és munkakörülményeket tudnak átvenni, amelyek mind a gazdák, mind a munkások számára kedvezőek. A szövetkezetekbe tömörült termelők prémiumot kapnak az általuk eladott áru után, melyből közösségi céljaikat valósítják meg (például településük vízellátásának kiépítése, iskola létrehozása és üzemeltetése, orvosi rendelő építése és fenntartása).
E kereskedelem módszerei közé tartozik az előre fizetés, így a bevételek stabilabbá válnak, segítve a tervezést és a beruházást, és a termelők jobban tudják befolyásolni az árujuk feldolgozásával és piacra vitelével kapcsolatos döntéseket, és hogy a profit egy részét kapacitásnövelésre fordítsák. A termelőknek viszont szigorú környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelniük, így például nem használhatnak környezetre ártalmas vegyszereket.
A fair trade márkajelű áruk üzleteit gyakran egyházak vagy jótékonysági szervezetek kezdeményezték. Európában, a ’60-as években a holland OXFAM szervezet megnyitotta az első, harmadik világbeli mesterek áruit kínáló boltját. Mára Európa három-négy ország kivételével mindenütt jelen van a mozgalom.
A méltányos kereskedelembe bevont termelők, gazdálkodók száma körülbelül 5 millió, több mint 50 fejlődő országban. Az Európai Unióban a méltányos kereskedelmi kezdeményezések útján eladott termékek közül a legjobban ismertek a kávé, kézműves termékek (beleérve a textíliákat és ruhaneműt), tea, csokoládé, szárított gyümölcsök, méz, cukor és banán. Tizenkét termékre fektették le a védjegy használatának szabályait. 1994-ben a számítások szerint a méltányos kereskedelmi áruk teljes forgalma 175 millió euró volt az Európai Unióban. 1997-ben ez az érték 200 és 250 millió euró között lehetett, 2001-ben pedig közel 500 milliós forgalomról számoltak be. Ez a nemzetközi kereskedelem mintegy 0,1 százaléka. A legtöbb boltot helyi szinten önkéntesek működtetik. Európában közel 2500 „World Shop” üzlet, és 70 ezer eladási pont található, körülbelül 100 ezer önkéntessel. Azokban az EU-tagállamokban, ahol léteznek a méltányos kereskedelmi védjegyek, a koncepció kezd bekerülni a kereskedelem fővonalába, és ilyen áruk a szupermarketekben is megtalálhatóak.
Összeállította: Varga Judit,
Újszászi Györgyi



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.