kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A választások után

A kampány ideje alatt számok repkedtek adókról, fejlesztésekrôl, a plakátok az elkövetkezô jólétrôl beszéltek. A környezetvédelemrôl alig lehetett hallani. A fenntartható fejlôdés ugyan az összes pártprogramban jelen van, de vajon csak kötelezô szólam vagy valós lépéseket fogalmaztak meg a pártprogramok?

A szakpolitikusok mást és mást tartanak a legnagyobb környezeti problémának Magyarországon. Orosz Sándor szocialista képviselô szerint a hazai környezeti problémákat, valamint az ezekkel kapcsolatos teendôinket nemzetközi szerzôdések, uniós és nemzeti programok rögzítik. Ezek végrehajtása nem igazodhat a rövid, négy éves ciklusokból álló magyar választási rendszerhez. A szocialisták Új Magyarország programjában kiemelt szerep jut az országos kármentesítô programnak, amelynek két fontos eleme a látható szemét eltüntetése valamint a víz- és a levegô tisztaságának védelme.
Medgyesy Balázs fideszes politikus szerint a „kormány lépései azt tükrözik, hogy a gazdasági érdekek és a biztonság között kell választani. A jelenlegi szak­miniszter kinyilatkoztatásai pedig egyenesen azt sugallják, hogy a környezetvédôk nagyobb része a fejlôdés kerékkötôje. Ennek eredménye a folyamatosan leépülô hatósági ellenôrzô rendszer, melynek a jogszabályok betartatása, az emberek biztonságának garantálása lenne a feladata.” Arra is figyelmeztet a politikus, hogy a hatósági és központi laborok elveszítik a minôsítési jogkörüket, a környezetvédelmi hatóság pedig már gyakorlatilag nem végez helyszíni ellenôrzéseket. A nemzeti parkok pedig nem szólhatnak bele a védett területek 60 százalékán zajló folyamatokba.
Olajos Péter MDF-es képviselô a környezetvédelmi tárca gyengeségét, alulfinanszírozottságát, vízgazdálkodási rendszerünk megoldatlanságát (fürdô- és ivóvízminôség, a Vásárhelyi terv lassúsága, belvizek, árvizek, a romániai erdôkorrupció, hazai falopások), valamint a hazai környezetvédelmi háttéripar hiányát látja a legnagyobb környezeti problémának.


Kutatás–fejlesztés
A tudásalapú társadalom hangsúlyozása eddig üres ígéretnek bizonyult, a kutatás-fejlesztésre mindenki más-más összeget szán. Az SZDSZ azt állítja, hogy Magyarországon az állami K+F ráfordítások a GDP arányában elérik az európai uniós átlagot, de a vállalati ráfordítások az uniós átlagnak csak mintegy ötödét teszik ki. A liberális oldal elsôsorban a vállalati K+F kiadások növelését szorgalmazná, mivel szerintük ez sokkal hatékonyabb, mint az állami ösztönzés. Ezzel párhuzamosan fontosnak tartják, hogy az ötlettôl az értékesítésig támogassák a kutatás-fejlesztés eredményeinek piacosítását.
Az MDF ezzel szemben azt állítja, hogy K+F ráfordítások az egy százalékot sem érik el, így alatta maradnak a 3 százalékos uniós célkitûzésnek, ezért az uniós rangsor utolsó ötödében tartózkodunk. Véleményük szerint szükséges volna a GDP 3 százalékát K+F-re fordítani. Az MDF az ökoinnováció támogatására és az energiaszektorra szánná a legtöbb pénzt.
A Fidesz a K+F forrásokat 2010-ig a bruttó hazai termék másfél százalékára emelné. Támogatási programokat indítanának a pályakezdô diplomások alkalmazására és a külföldön diplomázó valamint kutató fiatalok hazacsábítására.
Az MSZP visszafogottabban, de a piacosítást szem elôtt tartva fogalmaz: „Arra törekszünk, hogy a K+F ráfordítások részesedése a nemzeti össztermékbôl közelítsen az EU tagországok átlagához. Elsôbbséget adunk a magas technológiai igényességû, tudásintenzív ágazati céloknak, így például a környezeti iparnak is.”

Energia
Valamennyi parlamenti párt a bôvülésre szavaz, ha a megújuló energiáról kérdezzük. Ám energiatakarékosságra csak az MDF buzdítja a szavazóit, méghozzá az uniós energiahatékonysági zöld könyv ajánlásának megfelelôen támogatnák a felhasználás 1 százalékos csökkentését. „Külön támogatni kívánjuk a lakosság energia-, hô- és víztakarékos »jó háztartási gyakorlatának« kialakítását – mondta lapunknak Olajos Péter, majd hozzátette: 2010-ig Magyarországon a villamosenergia-felhasználáson belül az eredetileg célként megjelölt 3,6 százalék helyett legalább annak kétszeresére kellene növelni a megújuló energia részesedését. Ezen belül az energiaszerkezetet is át kell alakítanunk, elônyben részesítve a geo­termális, a szél- és a napenergiát hasznosító erômûveket, az ilyen típusú magán vagy közösségi használatú berendezések elterjedését.”

Az MSZP az uniós támogatások felhasználásával képzeli el a megújuló energiaforrások bôvítését: „Az Unió által nyújtott, ugrásszerûen bôvülô forrásokkal is ösztönözzük a megújuló energiahordozók kutatását és termelését. Bôvítjük az energiacélú agrártevékenységet”– nyilatkozta lapunknak Orosz Sándor, ám hozzátette: „Magyarország társadalmi-gazdasági fejlôdésének mostani szakaszában nem tartjuk elfogadhatónak az egy fôre jutó energiafelhasználás adminisztratív korlátozását. Célszerûtlen és betarthatatlan volna ilyet ígérni.”
Az SZDSZ újragondolná az ország energiapolitikáját. Azt ígéri, programja végrehajtásával 2010-re az elektromos energia 7–8 százalékát, az egyéb energiák 14–15 százalékát fedeznék megújuló energiaforrásokból. A program két jelentôs változást irányoz elô. Gombos András szerint vissza nem térô lehetôségünk, hogy a cukorreform miatt leálló cukorgyárainkat bioetanol gyárrá alakítsuk. Ehhez jelentôs mértékû uniós támogatást vehetnénk igénybe. „Ezekben a gyárakban 2–3 millió gabona bioetanollá való feldolgozására nyílna lehetôség, amely terméknek a világpiacon korlátlan lehetôségei vannak. Ezzel mintegy 300 ezer, gabonatermesztéssel foglakozó család megélhetése is biztosítva volna.” A liberális oldal szorgalmazná, hogy a kisebb települések energiaszükségletét szerves hulladékokból és melléktermékekbôl (trágya, szennyvíziszap stb.) biogáztermeléssel fedezzék. Ám szerintük a gazdaság alapjában véve önszabályozó rendszer, így a növekvô árak a fogyasztás csökkenéséhez és az energiafogyasztás tudatosabb tervezéséhez vezetnek.
A Fidesz a vállalkozóktól várja a megoldást. „Újra megnyitjuk a Széchenyi Tervet, melynek segítségével a lakásukat, házukat fejlesztô családoktól kezdve az önkormányzatokon és közösségi intézményeken keresztül a kis- és középvállalkozásokig bárki kiválthatja energiafelhasználásának legalább egy részét napenergiával, földhôvel, mezôgazdasági eredetû tüzelôanyaggal vagy szélenergiával. Növeljük a megújuló energiák szerepét a villamos energia termelésében. Ennek egyik alapja a mezôgazdasági termelôk által megtermelt, az Unió által is támogatott biomassza helyi erômûvekben történô átalakítása, mely mind a mezôgazdaságban, mind az energiaiparban új munkahelyeket teremt. Támogatnák továbbá a lakások energiaigényét csökkentô felújításokat, például a nyílászárók cseréjét – nyilatkozta Medgyesy Balázs.

Zöld adóreform?
Vajon a pártok figyelembe veszik-e az adók kialakításakor a környezeti szempontokat, gondolkodnak-e az ökológiai szempontú adóztatás bevezetésén, hogy a környezetszennyezést az okozó fizesse meg, ne a többi adófizetô? „A zöld adóreformot támogatjuk, meggyôzôdésünk, hogy meg kellene lépni, de csak akkor, ha az így befolyó pénzek valóban a környezet védelmére fordítódnak” – mondta Olajos Péter MDF-es képviselô, majd hozzátette: „A jelenlegi rendszerben, ahol a felelôtlenül költekezô állam feneketlen zsebében landolnak az ilyen pénzek, nem érdemes meglépni, mert semmi értelme. Elôbb a következetes rendszer, aztán az ökoadó. Többek között egy zöldebb közlekedésadóztatást támogatnánk. A közlekedés felelôs a szennyezôanyag-kibocsátás egyharmadáért.” Az MDF javaslata, hogy a nagy-britanniai gyakorlathoz hasonlóan mielôbb át kell alakítani a hazai rendszert, ösztönözni kell a gyártókat és a fogyasztókat, hogy alacsonyabb kibocsátású autókat vásároljanak.
A liberális oldal nem kíván környezetvédelmi funkciót beépíteni az adózás rendszerébe, ehelyett az elért eredményeket sorolta Gombos András: „A szennyezô fizet elv érvényesítésével új környezetügyi gazdasági szabályozókat vezettünk be, mint például a környezetterhelési díj, a palackok visszaváltását elôsegítô darabalapú termékdíj, illetve az üvegház-gázok kvótakereskedelme. A gyártói felelôsségre alapozott visszavételi kötelezettségek már kiterjednek a gépkocsironcsokra, elektrohulladékra, lejárt gyógyszerekre, szárazelemekre és akkumulátorokra is.”
A két legnagyobb parlamenti párt az általánosságoknál nem jutott tovább: „Az élômunkát terhelô járulékokat csökkentjük, az ökoadók rendszerét azonban áthangoljuk olyan módon, hogy azok érdemben, mérhetôen szolgálják a környezeti célokat, ne pedig csak költségvetési lukakat tömjenek be” – nyilatkozta feltett kérdésünkre a fideszes szakpolitikus. A szocialista képviselô pedig ennyit válaszolt: „Elengedhetetlennek tartjuk a szennyezô fizet elv következetes érvényesítését.”

Autópálya vagy vasút?
„A Nemzeti Vasútprogram a vasút magánosításának leállításával, pénzügyi kockázatainak kezelésével, a 70 ezer vasúti munkahely megôrzésével, a szolgáltatás színvonalának emelésével a fejlesztés egyik fô irányává válik” – ígéri a Fidesz. „A vasút és a buszközlekedés jobb összehangolásával és a jármûpark, az infrastruktúra, az állomások fejlesztésével növelni kell a rendszer hatékonyságát, javítani tisztaságát, csökkenteni az elérési idôket és az átszállásokat. A tömegközlekedési jegyárak emelkedését meg kell állítani, nem növelhetôk a díjterhek az inflációt meghaladó mértékben. A településeket zavaró tranzit teherforgalmat mindinkább a vasútra kell áthelyezni. A kistelepülések tömegközlekedési ellátottsága nem csökkenhet.”
Az SZDSZ forgalomcsillapítás helyett elkerülô utakat építene. Ezen túlmenôen az alsóbbrendû útvonalak rendbetételét és karbantartását tervezi. Véleményük szerint alkalmassá kellene tenni a „fô vasútvonalakat a 160 km/h közlekedésre, amely a ROLA rendszer (kamiont vasúton) alapja.” De a mellékvonalak fejlesztését is fontosnak tartja.
Az MDF egy új, környezeti szempontot is behoz a programjába: „Elô kívánjuk segíteni a kombinált szállítás (vasúti, vízi) további térnyerését, nemzeti vasúthálózatunk megnyitását a többi EU tagország vasúttársaságai elôtt, a vízi utak és a vízi közlekedés fejlesztését, valamint a különbözô szállítási módok közötti átjárhatóság megteremtését. Törekedni fogunk a nagytávú és a tranzit áruszállítás vasútra terelésére, a közúti áruszállításban a kilométer- és terhelés-alapú útdíj rendszer bevezetésére.”
Az MSZP így fogalmaz válaszában: „Programunk mind a közút- mind pedig a vasútfejlesztéssel számol. A közútfejlesztési programban kiemelt helye van az autópályáknak, de ezek mellett súlyt helyezünk a nehezen megközelíthetô településekre vezetô utak megépítésére is. El kívánjuk érni, hogy a környezetbarát vasúti közlekedés nyerje vissza korábbi jelentôségét. A tömegközlekedés fejlesztését normatív támogatással, a szolgáltatások és tarifák összekapcsolásával és összehangolásával is segítjük.”

Lesz-e hatékonyabb hulladékgazdálkodásunk?
Az SZDSZ a következôket látja a legfontosabbnak: „2009-re be kell zárni az uniós követelményeket ki nem elégítô hulladéklerakókat, a kiesô ártalmatlanító kapacitásokat korszerû, nagy kapacitású (regionális és országos gyûjtôkörû) égetôkkel és lerakókkal kell helyettesíteni. Folyamatosan rekultiválni kell a bezárt, illetve a régi, felhagyott, betelt, nem megfelelô mûszaki védelmû lerakókat, 2007-re pedig meg kell szüntetni a környezetszennyezô, vagy annak veszélyével járó hulladék-elhelyezést.”
A Fidesz és az MDF megelôzésrôl is beszél, mindkét párt szerint csökkenteni kell a keletkezô hulladék mennyiségét. A nagyobb ellenzéki párt a rendszertelen hulladékkezelést jól tervezett rendszerrel váltaná fel, a vadlerakást ellenôrzéssel és szigorú büntetéssel számolná fel. Gazdasági ösztönzôkkel, szabályozókkal és a betétdíjas rendszerrel csökkentené a keletkezô hulladék mennyiségét, és újrafelhasználásra ösztönözne.
A kisebbik ellenzéki párt elérné, hogy a háztartásokban is megvalósuljon a szelektív gyûjtés, valamint a hulladék mennyiségével arányos díjfizetés.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.