kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Ahová lépünk, ott fű nem terem…
Interjú Kocsis Lászlóval, a Főkert igazgatójával

A kiemelt zöldterületek gondozásáról Budapesten a Fôvárosi kertészeti zrt. gondoskodik. a cég igazgatóját, Kocsis Lászlót kérdeztük a tavalyi eredményekrôl, és az idei elképzelésekrôl. Mivel a beszélgetés még a fôvárosi költségvetés elfogadása elôtt készült, csupán tervekrôl eshetett szó.

KOCSIS László – Tanulmányait az agrártudományi egyetem gyakorló iskolájában végezte, majd a kertészeti egyetemen kertészmérnöki a közgazdasági egyetem mérnök-közgazdászi és szakközgazdászi diplomát szerzett. Szülei magánkertészek voltak. Egykori kertészetük helyén ma bevásárlóközpont üzemel Rózsakert néven, utalva a telek korábbi funkciójára.
1986-ig az Országos Növénytermesztô- és Minôsítô Intézetben dolgozott, majd a Fôvárosi Kertészethez került, melynek 1992-tôl vezérigazgatója, és a Magyar Kertépítôk és Parkfenntartók Országos Szövetségének elnöke.
Mekkora területért felelôs jelenleg a Fôkert?
A Fôkert a fôváros kiemelt közterületeit gondozza. Például történelmi kerteket a Várban és olyan nagy közparkokat, mint a Városliget vagy a Margit-sziget. Ez Budapest zöldterületének negyede, a többit a kerületi önkormányzatok felügyelik. A decentralizált zöldterület-gazdálkodás nem jó, mert a kártevôk nem ismerik a közigazgatási határokat, a közterületeket pedig 24 költségvetésbôl ápolják. Mindez pályázati alapon mûködik, ezért aztán meglehetôsen különbözô állapotban vannak a közparkok. Egyik évben ez csinálja, a másik évben az. Képzelje el, milyen lenne, ha egy gyereket minden évben más nevelne és ráadásul mindenki megpróbálna spórolni rajta egy kicsit. Érthetô, hogy az önkormányzat spórolni akar, mert kell a pénz egészségügyre, oktatásra, egyebekre. Így általában zöldterület gondozására kiírt pályázatokon az nyer, aki a legolcsóbb ajánlatot adja.

A tavalyi év egyik slágertémája az utak sózása volt, és ennek hatása a fasorokra.
Az alapvetô probléma az, hogy mindenki olvasztani akar és nem síkosságmentesíteni. Külföldön vagy itthon néhány kistelepülésen, például a Szentendre és Visegrád közötti úton a csúszásmentesítésre törekszenek. Kôzúzalékot szórnak az út felületére, amelyet a jármûvek és a gyalogosok beletaposnak a hóba-jégbe, és gyakorlatilag a súrlódási együttható növelésével akadályozzák meg az autók kipörgését. Majd amikor a hó elolvad, ott marad ez a dolomit-, andezit- vagy bazaltzúzalék, ezt szépen felsöprik, elszállítják és a következô évben újra felhasználják. Ezzel egyébként nem csak az élô környezetet védik, hanem az utakat is, hiszen ha a felolvadt hólé leszivárog a repedéseken, akkor éjjel megfagy, és tönkreteszi az úttestet. Nagy hiba bármiféle mesterséges anyagot kijuttatni a környezetbe, fôleg olyat, ami felhalmozódik és tönkreteszi a környezetet. A sózás árt a ruházatnak, a cipônek és a kutyák talpának is.
A Fôvárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF Rt.) – közölt adataik szerint – a lehetô legkevesebb sóval próbálja biztosítani a fekete aszfaltot Budapesten, vagyis a havat is felolvasztják, nem csak síkosságmentesítenek. A baj ott kezdôdik, hogy
a sós latyakot a gépek kitolják az út szélére, ahol a fák vannak. Hozzáteszem, nem ez a legnagyobb baj, mert az út szélén ott a padka. A legtöbb sót a lakók és a közös képviselôk juttatják a fasori sávokba, mert rengeteg sót használnak és az olvadt havat a fa tövéhez tolják. Persze nem is lehet máshová, mert akkor nem tudnak beszállni az emberek az autókba. Sôt azt hiszik, hogy ezzel jót tesznek, mert öntözik a fákat. A Városligetben, ahol a Fôkert munkatársai végzik a síkosságmentesítést, elôször lelapátolják a havat a fôbb útvonalakról, a többi helyen pedig tessék a havon járni. Vannak olyan frekventált helyek, mint például a Jászai Mari tér, ahol nagy a gyalogosforgalom. Itt letakarítják a havat és egy kevés mûtrágyát szórnak ki, ami megolvasztja a havat. Igaz ez drága, de így mindenki elégedett.


Köztudott, hogy a közparkokban tartott tömegrendezvények nagy károkat okoznak a környezetben.
A Városliget az ilyen rendezvények után olyan, mintha vad hordák dúlták volna fel. Teljesen mindegy, hogy koncert, fesztivál vagy politikai rendezvény volt. A baj az, hogy a szervezôk kérnek egy 50 négyzetméteres területfoglalási engedélyt, oda állítják fel a pódiumot, de az emberek jönnek-mennek a parkban. Ráadásul a vállalkozók mûanyag pohárba mérik a sört, pillepalackban árulják az üdítôt, viszont a szemetet a Fôkert munkatársainak kell összeszedni. Történtek próbálkozások, hogy a kiemelt közterületeken csak visszaváltható göngyölegben lehessen árusítani, de nem értünk el vele nagy sikert. A zöldterületeknek idôt kell hagyni a regenerálódásra. Például a Sziget Fesztiválnak megvan az az elônye, hogy egy hétig tart, és utána nem használják, illetve csak sétálnak, pihennek a Hajógyári-szigeten.

Vagyis mi a megoldás?
Ki kellene jelenteni, hogy a Városligetbe vagy a Margit-szigetre nem adható ki közterületfoglalási engedély, amíg az elôzô rendezvény után a park nem jött rendbe. Ha havonta 20 ezer ember egy rendezvény ideje alatt végigsétálna a Városligeten, semmi baja nem lenne. Csakhogy ez a 20 ezer ember mindig ugyanoda koncentrálódik, általában a fûvel borított nagy területekre. A zöldterület tulajdonosának szerveznie kellene a közterület-használatot, és megkérni az árát, hiszen a bérlô közterületen szedi a profitot. Merjük azt mondani, hogy aki a Margit-szigeten akar valami bulit, az a tízszeresét fizesse annak, mint aki a Népligetben szeretne ugyanilyet. Hiszen a Népliget teljesen kihalt, annak ellenére, hogy tömegközlekedéssel jól megközelíthetô, és parkolóhelyet is lehet találni. Fontos lenne kialakítani leburkolt rendezvényhelyszíneket. Terelgetni kellene a rendezvényszervezôket. Így jutna idô a zöldterület regenerálódására. Ebbôl a város haszonra tehetne szert, amit a közterületekre költhetne. Az emberek szeretnek ilyen rendezvényeken részt venni, ezt ki kell szolgálni. A felmérések például azt mutatják, hogy az ilyen eseményekre általában az alacsonyabb jövedelmû családok mennek ki. Nem tartom például szükségesnek, hogy egy koncertet füves területen tartsanak meg. Már csak azért sem, mert a parkok öntözését korábban úgy oldották meg, hogy az öntözôcsöveket 30–40 cm mélyre ásták. Soha nem gondolták, hogy többtonnás teherautók mozognak a parkokban, ripityára törve a vezetékeket, amiket természetesen közpénzbôl kell rendbe hozni. Az emberek pedig csodálkoznak, hogy nem mûködnek az ivókutak, amelyek egy rendszeren vannak az öntözôkkel.


Apropó ivókút, több fórumon is elhangzott, hogy több szökôkútra és ivókútra lenne szükség Budapesten. Elképzelhetô, hogy többet építenek idén?
Budapestnek mindenképpen több vízre lenne szüksége. Ez jót lenne a növényeknek, a mikroklímának és a por ellen is hatásos. Meglátjuk, mennyi pénz jut erre az idei költségvetésbôl. Mi beadtuk a javaslatokat és a költségigényeket. Szeretnénk helyreállítani a Vérmezô öntözôhálózatát is. Javasoltuk több üzemképtelen szökôkút rendbehozását, azt is megfogalmaztuk, hogy növelni kellene az ivókutak számát. Nekem meggyôzôdésem, hogy a közállapotokon javítani hasznos dolog, ennek a lakosság mindig örül, és ez az alacsonyabb jövedelmû családoknak is kedvez. Ezért jó ilyen helyen dolgozni, mint a Fôkert, mert ha játszóteret építünk, oda minden gyerek ugyanolyan joggal teheti be a lábát. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen helyeken a szocializáció szempontjából is fontos dolgok történnek, hiszen a gyerekek itt tanulnak együtt játszani. A város koncepciójában egyébként szerepel, hogy növelje a tinédzserek számára hasznosítható tereket is. Épülhetnek gördeszkapályák, labdapályák. A margit-szigeti nagy játszótéren 10–15 éves korú gyerekek számára is vannak játékok. Szeretnénk ehhez hasonlót a Városligetbe is, a Hajógyári-szigeten pedig 3 új labdapályát építenénk. Tervezzük továbbá az Erzsébet téri park felújítását, és hozzákezdenénk a Gellért-hegyi utak rendbetételéhez. És ami még nagyon fontos, és ez részben a Levegô Munkacsoport érdeme is, a Margit-sziget zöldterületei nôni fognak. Ha minden igaz, a rossz mûszaki állapotú szabadtéri mozit lebontják, és a helyén parkot fogunk építeni.

Nem sok ez egy évre?
Ha felelôsen gondolkodunk, szépen be lehet ütemezni az éves felújításokat, nem csak a kiemelt zöldterületeknél, hanem mindenütt. Tudomásul kell vennünk, hogy az életszínvonal nem fog a közeljövôben rohamosan növekedni. Fontos, hogy a közterületek színvonalát javítsuk, mert sokan itt nyaralnak. Vannak felméréseink, amelyekbôl kiderül, hogy az emberek többsége azt szeretné, ha kevesebben rongálnák a közterületeket, szeretné, ha kevesebb lenne a kutyapiszok, szeretné, hogy kevesebb hajléktalan legyen, szeretné, ha kicsit nagyobb lenne a biztonságérzete, szeretné, ha több virág, játszótér és ivókút lenne. Ezek nem megaprojektek, amelyekre iszonyú milliárdokat kellene költeni. Viszonylag kis forrásokból, kis lépésekkel megoldható minden, csak nagyon fontos, hogy kiszámítható programok mentén mûködjenek.


Kiss Gábor


________________________________________________________________
A Fôvárosi Kertészet 1867-ben alakult. 1994. január 1-jétôl a társaság zártkörû alapítású részvénytársaság, melynek egyszemélyes tulajdonosa Budapest Fôváros Önkormányzata. A szervezet fejlesztése során önálló stratégiai egységek alakultak ki a cégen belül. Budapesten jelenleg 2200–2300 hektár közcélú korlátlan használatú zöldfelület van, ennek negyedét, 540 hektár kiemelt területet (Margit-sziget, Városliget, belvárosi történelmi kertek stb.) a Fôkert kezeli.

Varga Judit


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.