Mint az EL­TE Ûrku­tató Cso­port vezetô ku­ta­tó­ja, meg­hí­vást kap­tam a dél-af­ri­kai antark­tiszi bá­zis­ra (SANAE), ahol egy ûridôjárási ku­ta­tá­sok­hoz kap­cso­ló­dó, ál­ta­lunk ki­fej­lesz­tett, je­len­leg a vi­lá­gon egye­­dül­ál­ló mérôrend­sz­ert he­lyez­tem üzem­be. Ez az au­to­ma­ti­kus whistler de­tek­tá­ló és elemzô rend­szer al­kal­mas a Föld felsô lég­kör­ében – io­no­szfé­ra, mag­ne­toszféra – (el­sô­sor­ban a Nap ha­tá­sá­ra) végbe­menô vál­to­zá­sok követésére. A whistlerek vil­lá­mok ál­tal kel­tett rá­dió­hul­lám­ok, ame­lyek a mag­ne­toszférában ter­jed­nek és „el­árul­ják”, hogy hol és mi­lyen vi­szo­nyok kö­zött ha­lad­tak. Tájékoztatást adnak a napkitörésekrôl és a mágneses viharokról, amelyek hatással vannak a távközlési rendszerekre és összefüggésbe hozhatók a balesetek és egyes fertôzô betegségek gyakoriságával. Az alábbi felvételek 2006 elején egy háromhónapos expedíció során készültek.