A panaszos levelekbôl, amelyeket „A sínek tovább bírják” kampány kapcsán kapott a Levegô Munkacsoport, kirajzolódik, hogy mekkorra problémát jelent egész Magyarországon a túlburjánzó kamionforgalom. Ezekbôl idézünk most.

„Mi is úgy gondoljuk, hogy alig van az országban olyan település, ahol ne okozna komoly gondot az egyre növekvô teherforgalom. Sajnos mi is ezen települések közé tartozunk, ami ellen már nem egy esetben felléptünk. Csekély az eredmény, amit elértünk, néhány 12 tonna feletti súlykorlátozó tábla.”

„A reggeli és délutáni órákban szinte lehetetlen az átkelés egyik oldalról a másikra. Az út minôsége már így is katasztrofális, a nagy igénybevétel miatti hibák sorozatos javítgatása, az újbóli kátyúk keletkezése miatt akkorákat zökkennek a pótkocsis teherautók, hogy szinte beleremegnek az épületek, a hanghatásról már nem is beszélve.”

„Bár január óta a Hidegkúti úton is kint vannak a 12 tonnánál nagyobb jármûveket tiltó táblák, a forgalmat senki nem ellenôrzi, a falak repednek, járda elvétve akad, az is megsüllyedt, az egész út teli lyukkal, a házunk hajnali öttôl remeg.”

„Mivel ezek a mérések alátámasztották a lakók és az önkormányzatok állításait, ezért azóta nem végeznek a térségben tengelynyomás mérést, a traffipaxok is az úrvezetôket rémisztgetik, mert a kamionosok jól mûködô hírszerzése elsô kézbôl értesül a mérések helyszíneirôl. Az ellenôrzésekre hivatott két állami szerv, mely törvényesen tehetne az amúgy is túlzottan elnézô közlekedési szabályok betartatásáért, a legmagasabb állami érdekekre tekintettel nem tesz semmit. Sôt, cinikusan bizonygatja, hogy csak érzéki csalódás miatt hisszük, hogy a megengedett másfél-kétszeresével száguldoznak a 40 helyett 55 tonnás szörnyetegek.” (Tabajd)

„…az elmúlt esztendôk során az MOL Rt. pécsi telepérôl községünkön keresztül szállították és jelenleg is szállítják az üzemanyagot bosnyák és horvát kamionok a drávaszabolcsi határátkelô felé. Évente félmilliárd (!) litert. Ez községünket igen súlyosan érinti. Egyfelôl tudniillik az általános iskola – meglehetôsen sze­rencsétlenül – a tartályautók útvonalának egyik oldalán, a tornaterem és a szá­mítógép-terem pedig az út másik oldalán található. Így kora reggeltôl késô délutánig minden órában két-két diákcsoport közlekedik az úton oda és vissza. Mindeközben a diákok nem egyszer a tartálykocsik elôl ugrálnak.” (Görcsöny)

„Az Önök által jelzett gondolattal tökéletesen egyetértek, a teherforgalmat a megélhetési gondokkal küzdô vasútra kell terelni. Javaslom még azt is, hogy alkalmazzák közútjainkon a súlykorlátozást, mégpedig úgy, hogy minél nagyobb számú az út – a mi esetünkben négy számjegyû (7202) –, annál kisebb súlyú gépjármû haladhasson rajta.” (Vilonya)