kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Átrendezôdés

Az ôsi indiai kasztrendszer szerint a társadalom négy rétegbôl áll. Az elsô kasztba a szudrák (páriák), vagyis a szolgák és a nincstelenek tartoznak, a másodikba a vaiszják, azaz állattenyésztôk, kereskedôk és üzletemberek. A harmadik kasztot a kszatriák, vagyis a harcosok, rendfenntartók és hivatalnokok alkotják, akiknek a feladata biztosítani, hogy a polgárok tudják gyakorolni elôírt kötelességeiket és lelki fejlôdésüket. A negyedik, legfelsô kasztot a brahmánok, a papok, tanítók és más értelmiségiek teszik ki, akik oktatnak és lelki vezetést biztosítanak. Ôk határozzák meg a társadalmak értékrendjét és nézeteit.
Az indiaiak szerint öröktôl fogva a brahmánoknak kell a társadalom vezetôinek lenni, akik kiválasztott egyéniségek és a kszatriák tanácsadói. Ehhez képest ma alulról a második kasztba tartozó üzletemberek és kereskedôk irányítják a világot, Magyarországot is. Minden a pénz, a pillanatnyi gazdasági növekedés körül forog. Az emberek jól-létével, lelki fejlôdésével, a társadalmi összefogással, az erkölccsel a politikai hatalom nem foglalkozik. Pedig ezeken a területeken üthetôk a legnagyobb sebek, amelyeket nem lehet néhány év alatt helyrehozni, mégha a középosztály át is vészeli az elkövetkezô öt év megszorításait.
Ha nem az emberekrôl szól a politika és a reformintézkedések, akkor nô a rendszerváltás óta kialakult bizonytalanságérzet, mert nem tudhatom, hogy egy hónap múlva milyen adóteher vár rám, hogy el tudok-e jutni nagyszüleimhez vonaton, nem tudhatom, hogy a gyermekem milyen feltételek között nô fel, hiszen folyamatosan változik a közoktatási rendszer. Többek között ezért tartottuk fontosnak ismertetni lapunkban Csapó Benô tényfeltáró tanulmányát a hazai oktatás helyzetérôl.
Ha csakis gazdasági intézkedésekben gondolkodik a kormány, tehetné ezt másképp, ökoszociális alapon. Ahhoz, hogy öntudatos, önmagukon és másokon segíteni tudó emberekbôl álljon a magyar társadalom, és ne essen szét véglegesen „nyertesekre” és „vesztesekre” például arányosabb teherviselésre lenne szükség. A munkabérek adóterheinek növelése és az oktatástól, egészségügytôl, közigazgatástól, a tömegközlekedéstôl elvont források helyett a környezetszennyezés adóztatásával ugyanúgy betömhetnék a kötségvetés hézagjait.
Hogyan lehet összeegyeztetni a növekedést és a társadalmi kohéziót, amelyek az Új Magyarország Fejlesztési Terv fô célkitûzései? Megkérdeztük Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztost, aki a Magyarország hétéves fejlôdési lehetôségeit nagy mértékben meghatározó uniós támogatásokat felügyeli.
Mint élhetô jövôképet, a visnyeszéplaki ökofalu képeit kereteztük be ôszi Fotóalbumunkban.

Varga Judit


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.