kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
ZÖLDHÍREK

Az útdíj hatása Svájcban és Németországban
A közúti teherszállítás 2005-ben tovább csökkent a svájci Alpok útjain. Tehát lassan, de mûködik az a politika, miszerint bátorítani kell a fuvarozókat, hogy az utak helyett a síneket részesítsék elônyben. 2005-ben 1,2 millió tehergépkocsi haladt át Svájcon, 4 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben, és 14 százalékkal kevesebb, mint 2000‑ben, mikor Svájc bevezette a fuvarozók távolságfüggô útdíját. Ugyanakkor az Alpok útjain összesen átszállított áruk tömege 400 ezer tonnával (3 százalékkal) nôtt, ami azt mutatja, hogy javul a fuvarozás hatékonysága. A vasút ugyanebben az idôszakban megtartotta részarányát a teherszállításban. Ezzel ellentétben Franciaországban és Ausztriában csökkent a vasúti árufuvarozás részaránya.
A Német Árufuvarozási Hivatal nemrég tette közzé új tanulmányát arról, miként befolyásolta a közúti árufuvarozást a tehergépkocsik 2005 januárjában bevezetett útdíja. A tanulmány szerint egyre gyakrabban veszik igénybe azon internetes oldalak szolgáltatásait, amelyek fuvarozási lehetôséget kínálnak azoknak a teherautóknak, amelyek máskülönben üresen térnének vissza útjukról. Ennek sikerét jelzi, hogy az útdíj elsô évében 13 százalékkal csökkentek az „üres kilométerek”.

A szabálysértés csökkenti a költségeket
A német autópályákon haladó teherautók komoly mértékben sértik a biztonsági és környezetvédelmi elôírásokat egy új tanulmány szerint. Tetthely az autópálya címû könyvükben* a szerzôk megállapítják, hogy számtalan szándékos és módszeres csalással, a fuvarozók akár 50 százalékkal is csökkentik a költségeiket, és ezáltal komoly versenyelônyhöz jutnak. A Német Vasútbarát Szövetség (Allianz Pro Schiene) ezt megerôsítve arról számolt be, hogy a rendôrség által megállított teherautók közül minden ötödik elkövetett valamilyen közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi szabálysértést.

*Uli Röhm – Wilfried Voigt: Tatort Autobahn

A környezetvédelem serkenti az innovációt
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány bebizonyította, hogy a környezetvédelmi intézkedések költségei sok esetben jóval alacsonyabbak, mint amit az ipar képviselôi korábban megjósoltak. Ez nagyrészt annak a következménye, hogy nem számolnak azzal, mennyire serkenti az adott intézkedés az innovációt.
Nagy-Britanniában a villamos áram árának 25–30 százalékos emelkedését jelezték elôre amiatt, hogy az erômûveknek jelentôsen csökkenteniük kellett a kén-dioxid-kibocsátásukat. Ezzel szemben az áremelkedés mindössze 2,5–5 százalékos volt, mivel korszerûbb turbinákat fejlesztettek ki és állítottak üzembe.
A felsôlégköri ózont károsító anyagok gyártásának betiltása nyomán felmerülô költségeket az ipar többszörösére (az egyik elôrejelzésük 125-szörösére!) becsülte az Európai Unióban, mint amennyibe valóban került. Hollandiában pedig a gépjármûveket fele annyi pénzbôl szerelték fel katalizátorral, mint ahogy korábban gondolták. Nem vették figyelembe ugyanis az új gyártási technológiák és a tömeges gyártás költségcsökkentô hatását.
A tanulmány letölthetô a http://ec.europa.eu/environment/enveco/ex_post/costs.pdf címrôl.

A témával kapcsolatban ld. még korábbi cikkünket is: „Farkast kiáltanak, http://lelegzet.hu/archivum/2004/07/3072.hpp

Az energiahatékonyság kifizetôdô
Amennyiben a világ országai az elkövetkezô 25 évben 700 milliárd dollárt fektetnének az energiahatékonyság növelésébe, az 1400 milliárd dollár hasznot eredményezne – állapította meg a Nemzetközi Energia Ügynökség. Az energetikai szabványok szigorításával és a megfelelô pénzügyi ösztönzôk alkalmazásával számos országban már eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el.

Új repülési adó
Franciaország és Gabon vezette be elsôként az új adót, amelynek bevételei a sze­gény országok fejlôdését hivatottak segíteni. A légitársaságok heves tiltakozása ellenére az Európai Bizottság is jóváhagyta a repülôjegyekre kivetett adót – azaz mostantól már bármely tagország bevezetheti, ha azt jónak látja.
Franciaországban az adó mértékét egy és 40 euró között határozták meg a repülôút hosszától és a jegy jellegétôl függôen. Évi 200 millió euró bevételre számítanak, amelynek 90 százalékát a fejlôdô országok AIDS elleni küzdelmére, 10 százalékát pedig egyéb egészségügyi programoknak a támogatására fordítanak. Gabonban az adó mértéke egy és 4 euró között változik.
Már Brazília, Chile, Ciprus, Elefántcsontpart, Kongó, Jordánia, Luxemburg, Madagaszkar Mauritius, Nagy-Britannia, Nicaragua és Norvégia is elkötelezte magát az újfajta adó bevezetése mellett. Az Egyesült Államok viszont ellenzi azt.
Az adó ötlete Jacques Chirac francia köztársasági elnöktôl származik.

Forrás: T&E Bulletin, Green Budget News



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.