kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Tíz templom, tizenkét temető
Közmeghallgatások Verespatak ügyében


A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román bányavállalat tervei szerint óriási krátereket robbantanának az Osztrák-Magyar Monarchia idején virágzó, de mára meglehetôsen elszegényedett Verespatak helyén és környékén, és ciános technológiával mosnák ki az ércbôl az aranyat.
A tervezett ciántechnológiás külszíni fejtés a helyiek életét veszélyezteti, megteremti a lehetôségét a legnagyobb kelet-európai ökológia katasztrófa bekövetkezésének. Megsemmisít 5 hegyet, egy világszinten egyedi nemzeti örökséget, 10 templomot, 12 temetôt, 958 gazdaságot. Azokat a lakosokat, akik nem akarnak elköltözni, a kitelepítés veszélye fenyegeti.
A beruházás terve már a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött, amelyet helyi lakosok kezdeményeztek. Az RMGC nyolc éve próbálja megvalósítani gigantikus tervét, ez idô alatt az ellenállás Románia legnagyobb civil mozgalmává nôtte ki magát. Annak ellenére, hogy a civil szervezetek mellett a Román Tudományos Akadémia, a történelmi egyházak, nemzetközi szervezetek és külföldi szakemberek sokasága ellenzi a beruházást, jelenleg már csak a környezetvédelmi engedély beszerzése áll a megvalósítás útjában.
A RMGC idén letette a környezeti hatástanulmányt a román Környezetvédelmi és Vízügy Minisztérium asztalára. A környezetvédelmi engedély megszerzéséhez szükséges közmeghallgatások is lassan a végükhöz közelednek. A közmeghallgatásokon elhangzott vélemények és feltett kérdések függvényében a környezetvédelmi miniszternek döntenie kell. Sötét jövôt sejtet azonban a tiltakozók számára, hogy az elmúlt nyolc év alatt a RMGC lépésrôl-lépésre közelebb került a céljához.

A reklámkampány
A közmeghallgatásokra is alaposan felkészült a Rosia Montana Gold Corporation. No nem szakmailag, hanem arculatépítés, zöldre-festés és retorika szempontjából. A „Mentsük meg Verespatakot!” kampány szervezôi készítettek egy felmérést a romániai médiában a beruházást népszerûsítô hirdetésekrôl: a becslések szerint egy év alatt 6,8 millió eurót költött rá az RMGC.
Letûnt idôket idézô módszerekkel is kampányol a beruházó cég. A Verespatakról és környékbeli bányásztelepülésekrôl autóbuszokkal szállítják a közmeghallgatásokra a bányát támogató közönséget. Vad tekintetek és sárga pólókba öltöztetett – modell-felépítésû – csinibabák hurrogják le az „akadékoskodó” környezetvédôket, szakembereket, civil szervezeteket, és tapsolják meg viharosan a beruházó cég semmitmondó propaganda-válaszait. Egy jövôjéért harcoló leánykától megtudtuk, hogy nemcsak az útjukat és a pólóikat fizeti az RMGC, hanem ôket is. Férfi tapstáboruk pólói környezetvédôkére emlékeztetô zöld, nôi tapstáboruk pólói Greenpeace-sárga színûek. „Gyertek, mentsük meg együtt Verespatakot’” szlogenjük a civil ellenállás szlogenjét utánozza. A három éve szervezett környezetvédelmi Széna Fesztivál (www.fanfest.ro) mintájára idén megszervezték a Bányászok Napját is Verespatakon.


A közmeghallgatások
A közmeghallgatások forgatókönyv szerint zajlanak, ugyanazokkal a hozzászólókkal: megtudhatjuk többek között, hogy 2000-ben semmiféle ciánkatasztrófa nem pusztított végig a Tiszán, a halak sem a ciántól pusztultak el, hanem a jéggel borított vízben haltak éhen. Megtudhatjuk azt is, hogy bizonyos nyugati államokban a biodiverzitás (sokféle állat) 30 százaléka a meddôhányókon kapott menedéket.
Az RMGC hivatalos képviselôi, kiemelten John Ashton briliáns retorikai fogásokkal kerüli meg a válaszokat. Párbeszédre nincs lehetôség, sôt a válaszokat elfogadni vagy visszautasítani sem lehet. A közmeghallgatások utáni megválaszolatlan kérdések sora végtelennek tûnik.
Csak néhány egyszerû példa:
■ A beruházás magában foglalja a lakosok kényszerû kitelepítését vagy sem?
■ Mit kezdenek azokkal a sírhelyekkel, amelyek elköltöztetésébe nem egyeznek bele a hozzátartozók?
■ Milyen természeti értékeket tesznek majd tönkre a beruházás során? Ez ugyanis nem derül ki hatástanulmányból.
■ Ki az a „Stantec”, aki a biodiverzitás felmérését érintô jelentést elkészítette, mivel a román Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a környezeti hatástanulmányok készítésére akkreditált jogi személyek listáján nem szerepel?
■ Hol van az egyes kutatások irodalomjegyzéke, amit a szövegben megemlítenek?
■ A folyóvizeken keresztüli határon átívelô környezeti hatásokat tárgyaló fejezetben miért csak a ciánvegyületek kerülnek tárgyalásra?
■ Miért nem szigetelik vízhatlanul a ciánvegyületek talajvízbe való szivárgását megelôzendô a 363 hektáron elterülô zagytározó alját?
■ Milyen típusú robbanóanyagot fognak használni? ...

Annak ellenére, hogy a közmeghallgatások idôpontjai augusztusra estek – amikor az emberek többsége szabadságát tölti – és a közel 5 ezer oldalas hatástanulmányt két rövid hónap alatt kellett átolvasniuk a beruházás ellenzôinek, sikerült számos kényes problémára rávilágítani. Bízunk abban, hogy a román Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyes döntést fog hozni, és hogy Romániában már nem lehet üzleti érdekektôl hajtva minisztériumi jóváhagyást kapni egy olyan tervre, amelyet a civil társadalom, az egyházak, a Román Tudományos Akadémia, a szomszédos Magyarország és több száz független szakember ellenez. Várjuk a döntést....
Kovács Csongor
_______________________________________________________________



Verespatak az erdélyi érchegység szívében fekszik, Dévától északra, Fehér megyében, festôi környezetben. Kétezer éves bányászati múlttal, ma egy szegény, négyezer lakosú település, a Veres patak völgyének mélyén. Magyar lakossága a „hivatalos” román fölmérések szerint 40 család, a helyi magyarok becslése szerint legalább 600 fô. Verespatak és környéke bôséges régészeti lelôhely, mely római, sôt dák település nyomait is ôrzi. Egyedülálló történelmi kincsestárát, a Várhegyet egy gigantikus meddôhányó kürtôjében a román állami bányászat örökre letörölte a Föld színérôl. A vár dák, illetve római alapokra épült magyar erôsség volt. A római bányászat emlékét lépten-nyomon elôásító táróbejáratok jelzik, míg a monarchia-kori bányászat nyomai ma már tengerszemekké szelídült bányatavacskák képében csillan elô. A hely, a település és környéke ideális egy kétezer éves múltat bemutató, szabadtéri bányászati múzeum kialakítására. A szomszédos Bucsony falucskában mûködô panzió a természetjáró turizmus esélyének szép modellje. Fölvetôdhet ilyen külföldi és állami tôkeerô mellett akár egy Románia-szerte példaértékû ökofalu kialakításának gondolata is, amely európai színvonalú turistaparadicsommá alakíthatná e csodaváró vidéket.
A botrányos verespataki közmeghallgatás után a környezô településeken és távolabbi nagyvárosokban, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Déván, Bukarestben, Aradon, Szegeden és Budapesten is sor került közmeghallgatásokra.
Szegeden Jávor Benedek, a Védegylet szóvivôje kifejtette, hogy a civil szervezetek továbbra is felajánlják együttmûködésüket a magyar hatóságoknak a közös cselekvéshez, de felszólítják a magyar kormányt, hogy a jelenleginél erôteljesebben lépjen fel a beruházás megakadályozásáért. A kormánynak több forrást kell biztosítania a szakmai állásponton dolgozó magyar hatóságoknak, valamint kétoldalú és európai uniós viszonylatban is komolyabb diplomáciai nyomást kell gyakorolnia Romániára, hogy ne engedélyezze az esztelen verespataki bányanyitást. A környezetvédôk felhívják a magyar lakosság, a civil és szakmai szervezetek, tudósok figyelmét, hogy a verespataki bányanyitás terveit szeptember 30-ig még lehet véleményezni. Kérik a magyarországi szereplôket, hogy a beruházás megakadályozása érdekében minél nagyobb számban mondjanak véleményt, tegyék fel kérdéseiket, és azokat juttassák el írásban is a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.