kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az önfenntartó falu
Bernáth J. Alex fotómûvész felvételei/

A Zselicség szélén, a somogyi dombvidék keleti részén fekvô Visnyeszéplakon negyven évvel ezelôtt több mint ötszáz ember lakott. A 90-es évek elejére már csak harmincan maradtak hírmondónak a környék elszegényedése miatt. Ekkor azonban megváltozott a helyzet. Olyan emberek találtak rá erre a csen­des helyre, akik egy emberközpontú, hagyományokra épülô életmódra vágytak. Az önfenntartó falu és általában a falu legfontosabb jellemzôjének a helyi közösség összetartó erejét tartják. A látszat ellenére nem távolodtak el a mai világtól, egyszerûen megpróbálnak néhány dolgot másképpen csinálni, mint a többség és hiszik, hogy ez a többség javára is válik majd.


Elsõsorban katolikus családok élnek Visnyeszéplakon, akik a közös lelki életet fontos összetartó erõnek tartják. A vallási ünnepeket és a hozzájuk kapcsolódó szokásokat, mint a karácsony elõtti betlehemezés vagy a farsangi mulatságok megtartják, megõrzik. Minden évben Szent Mihály napján búcsút tartanak. Mivel a faluban nincs templom, egy kápolnát szeretnének építeni. A hozzá tartozó harangláb már elkészült. Az éppen ügyeletes harangozó mindennap megkondítja a faluban õrzött 150 éves harangot. (A haranglábat újjáépítették a Faluház mellé, a kép egy korábbi állapotot mutat.)

A Visnyeszéplakkal összeérõ pacsérvisnyén Ökördi Zsuzsa házának terasza

Vályogtéglából épülõ ház Visnyeszéplakon

Csendélet a tornácon a Sápi családnál
Az ide költözött családok elsõsorban a régi házakat újították fel hagyományos technikák felhasználásával, természetes anyagokból. Van, akinek döngölt fala van, van aki paticsfalat csinált, és van, aki vályogtéglából építkezett. A falu lakói egymásnak segítve maguk építkeznek, a falakhoz legtöbbször használt vályogtéglákat is saját kezûleg állítják elõ.

A gyógynövénygyûjtõ és termesztõ Andrócki Vera

A falu lakói egy pénz nélküli világot próbálnak megteremteni. Önfenntartásra törekednek, de ez a mai világban maradéktalanul nem valósítható meg. A családok megtermelnek maguknak szinte mindent, amire szükségük van. Mindenkinek van saját zöldségeskertje. A gabonát közösen termelik meg, a faluban megõrlik, majd ki-ki megsüti magának a kenyeret. Mivel vannak olyan dolgok is, amiket nem tudnak elõállítani a faluban, valamennyi pénzre is szükségük van. A megtermelt felesleget elcserélik, a falun belül vagy eladják a környéken. Visnyeszéplakról nem jár el senki „valódi” munkahelyre dolgozni, bár néhány fizetett állás van a faluban is, mint a falugondnok vagy a tanítónõ.
Az itt lakók úgy élnek, hogy igyekeznek a helyi adottságokat kihasználni. Visnyeszéplak igazi gyümölcsparadicsom: március elejétõl december végéig folyamatosan érik valami finomság (cseresznyétõl a naspolyáig), sõt, ha a csipkebogyót, a kökényt is beleszámítjuk, akkor egészen februárig.
Jó lehetõségek vannak a gyógynövénytermesztésre és gyûjtésre is.
Többen foglalkoznak állattartással és az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel, például sajtkészítéssel. A méhészkedés is nagyon népszerû elfoglaltság, hiszen a Zselic közismert méhészparadicsom.
Sokféle kézmûves tevékenység is folyik a faluban, fõként saját használatra (szövés, gyertyamártás, kosárkötés stb.), de eladásra vagy cserére is. Található a faluban asztalos, népi ruha készítõ, fafaragó, kovács.

Ökördi Zsuzsa biokecskesajt termékei

Máté László gazda asztalosmûhelyében

Fakaptáras, sokcsaládos méhészet

Gyógynövények szárítása Andrócki Veránál

Gyógynövény – menta, Vera kertjében

A szomszédos falu, a magyarlukafai búcsú faedényei

Magyarlukafai árusok

Koca malacaival Visnyeszéplakon

Beérett az ökoalma

Selmeczi Bori gyermekével a lukafai vásárban

A 90-es évek óta a falu lakossága megháromszorozódott, elsõsorban Budapestrõl költöztek ide fiatal családok. A hagyományokat követõ életformának megfelelõen a nagycsaládos létformát választották, így ma örvendetesen sok gyerek van a faluban. Követendõnek a hagyományos falusi értékrendet tartják, ennek a világnak a szellemiségét próbálják átalakítani ma is élhetõ életmódra.
Itt az emberek sokkal szorosabban élnek együtt, mint a városokban, az élet egészen más próbatételek elé állítja õket. Csak egy jól mûködõ közösség tud életképesen megmaradni ilyen feltételek között. Ezért ide olyan családoknak érdemes költözni, akik ténylegesen elkötelezték magukat emellett az életforma mellett.
Egy település, egy „önfenntartó falu” létét leginkább az ott élõ emberek közösségének erõssége határozza meg. Ha nem „lehelünk lelket” egy faluba, az nemigen fog normálisan mûködni. Visnyeszéplakon azt mondják, hogy valódi összetartó erõ csak a közös hit és az igaz szeretet lehet.

Iluska – a Sápi család ötödik gyereke

Falubéli lyánykák a telefonfülke elõtt

Szabadtéri tûzhely és kemece

Energiaszükségletüket részben fedezik megújuló energiákból, de az áramot még hálózatról kapják. Napenergiát használnak vízmelegítésre és például gyümölcsök aszalására. A vastag falú, jól szigetelõ vályogházak fûtése gazdaságosan megoldható fatüzeléses kemencével, cserépkályhával. Az ökológiai elvek szerinti víztakarékosság és a szelektív hulladékgyûjtés következtében szinte alig termelõdik valódi szemét a településen. A településszerkezet sajátosságai miatt, azaz a szórt épületek miatt a csatornázás vagy közös szennyvíztisztítás nem lehetséges. A keletkezõ szennyvíz alig tartalmaz kemikáliákat, mivel ügyelnek arra, hogy minél kevesebb vegyszert használjanak a háztartásban. Így a szennyvíztisztítás sok helyen megoldható egymedencés, gyökérzónás tisztítással, ami gyakorlatilag egy kis tó vízinövényekkel, náddal, fûzfákkal.

Famegmunkáló udvar Visnyeszéplak mellett

Bernáth J. Alex fotómûvész személyes indíttatásból kezdte el fényképezni 2001-tôl a magyarországi ökofalvakat. Majd a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium akkor még létezô Vidékfejlesztési Programok Fôosztályának felkérésére mintegy tíz falut, közösséget és kistérségi régiót dokumentált. Ezek a helyszínek képezik ma is a gerincét azoknak a fenntarthatósági mintáknak és kezdeményezéseknek, amelyeket azóta már követtek más települések és közösségek is. Az eddig elkészült fotográfiai anyagból létrejött a „Fenntarthatósági Minták Országos Fotóképi Gyûjteménye”, amely mára több mint kétezer képbôl áll. E gyûjteménybôl válogatva tervez a fotómûvész egy országos vándorkiállítást, amely források hiányában még nem valósulhatott meg. Bernáth J. Alexet Portré rovatunkban mutatjuk be a 36. oldalon.

___________________________________________________________________________
A cikkben szereplő képek képek jogvédettek. Interneten való közlésükhöz a szerző nem járult hozzá.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.