kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Mitől legyek optimista?
Sarkadi Péter publicisztikája


Sarkadi Péter – A http://www.greenfo.hu alapítója, felelôs szerkesztôje. Egerben végezett földrajz–biológia szakon 1985-ben. Budapesten hat évig tanította mindkét szakját, majd a Magyar Televízióban dolgozott szerkesztô-riporterként. 1995-óta a Magyar Rádió Gordiusz szerkesztôségének újságírója, melynek környezetvédelmi szakmûsorait szerkeszti és vezeti. Huszonöt éve fotózik. 2004. szeptember 3-án elsôként kapta meg a Zöld Toll díjat, amellyel a környezetvédelmi miniszter a legjobb környezetvédelmi újságírót tünteti ki minden évben.
Három hét pihenés után újra itthon a gép elôtt. Irány a greenfo! Híréhségemben egybôl megnézem, mi is történt zöld vonalon. Nem túl bíztató híreket tettek fel a kollégáim. Sorozatos problémák az európai atomerômûvekben, egyre gyakoribb természeti katasztrófák, háború Libanonban a térség legnagyobb olajszennyezésével, a Rába újra habzik, a víz betegséget okoz Miskolcon, Szentgotthárd mellett égetôt terveznek, elbocsátások természetvédelemi vonalon stb. Az egyik leggyakoribb téma Verespatak. Eddigi és leendô közmeghallgatások, a befektetô erôteljes lobbizása, hiányos információk, zöldek kontra magyar és román környezetvédelmi tárca. Hulladékégetés ügyben a Hulladék Munkaszövetség vitába keveredett a szaktárcával.
Itt van aztán a GMO. Korunk vívmánya, a géntechnológia egészségügyi és környezeti veszélyt jelenthet, ha nem akadályozzuk meg a génkezelt növények erôszakos terjesztését. Egyre nagyobb területen vetnek génmódosított vetômagot, az élôvilágra gyakorolt káros hatásról azonban hallgatnak – állította egy július végi cikkben Pusztai Árpád biokémikus, aki úgy véli, a világ számos országában a kormány engedett az amerikai GMO-lobbi nyomásának, és busás hasznot remélve engedélyezte a genetikailag módosított növények termesztését. A vetômag, a technológia kikísérletezésébe és a terjesztésbe dollármilliókat öltek a nagy biotechnológiai cégek a tengerentúlon, és erôszakosan nyomulnak fôleg a még virágzó, jól mûködô és versenyképes mezôgazdaságú országokban. Miután saját agrárgazdaságukat tönkretették, a világpiacot akarják megkaparintani. Mindezt tehetik annak ellenére, hogy a tudóstársadalom kevés információval rendelkezik arról, milyen hatást fejt ki az ember és az állatvilág egészségére, az ökológiai rendszerekre, illetve a táplálékláncon keresztül a Föld élôvilágának egészére. A lobbinak nem érdeke az ökológiai és táplálkozástudományi kísérlet, nem is támogatja, ha független kutatólaboratórium végez ilyen jellegû vizsgálatot. GM-vetômagot nem adnak ki kutatási célra, csak saját érdekeltségû intézményeik mérési eredményeit fogadják el, de üzleti titokra hivatkozva sokszor azt sem teszik közzé. Igyekeznek meggátolni a világon elvégzett alig húsz független kutatás adatainak közlését, a pályázati pénzek megvonásával a lobbisták által befolyásolt kormányok megakadályozzák a kutatást. A káros hatások megszellôztetése – tudományos adatokkal alátámasztva – ugyanis rontaná az agrárországok meghódítására tett erôfeszítéseik sikerét. Augusztus közepén írtuk meg, hogy akár már jövô tavasszal transzgenetikus vetômagokat vethetnek a magyar földbe, ha a parlament rábólint az idén benyújtott jogszabály módosítására. Erre ugyanis lehet, hogy már szeptemberben sor kerül, hiába állítják egybehangzóan környezetvédôk: amíg független kísérletekkel nem bizonyítják, hogy a génmódosított szervezetek a környezetre és az egészségre nézve nem jelentenek kockázatot, felelôtlenség megnyitni a génmódosított növények elôtt a határt. Közben egy golfpályára kifejlesztett, génmódosított fûféle kitört a pályáról és onnan mintegy négy kilométeres távolságban is felbukkant Oregon államban. A kutatók a tesztelt 20.400 fûféle között megtalálták a génmódosítással egy bizonyos gyomirtóra ellenállóvá tett füvet is, amely valószínûleg a pollenek révén keresztezôdött a vadon élô füvekkel. A génmódosított fû esetében az a probléma, hogy évelô növényrôl van szó, ellentétben a többi génmódosított növénnyel. A helyzetet bonyolítja, hogy a fûféléknek igen nagy a közeli rokonsága, vagyis a genetikai módosítást nagyon gyorsan elterjesztheti a vadon élô növények között is. Augusztusban a Magyar Természetvédôk Szövetsége felszólította a kormányt, hogy azonnal tiltsa be az amerikai eredetû rizs importját, miután az Egyesült Államok Mezôgazdasági Minisztériuma nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai élelmiszerláncba illegális, ellenôrizetlen génmódosított rizs jutott.
Talán az uborkaszezonnak is köszönhetô, hogy több összefoglaló tanulmány eredményeit is az elmúlt hetekben hozták nyilvánosságra. Néhány cím: Veszélyezteti a létet biztosító földfelszínt az emberi beavatkozás, A globális felmelegedés katasztrofális következményei, Hazai erdôpusztulás: öt közül egy tölgy egészséges, A korábban gondoltnál gyorsabban emelkedik a tengerszint, Emelkedô hômérséklet, még több erdôtûz, Egyetlen faj elvesztése képes megváltoztatni az édesvízi közösségeket, Már a gazdag országokat is sújtja a vízhiány, Hulladékégetés vagy hasznosítás? – az EU szakminiszterei bizonytalanok.
Mind-mind a „bölcs ember” tevékenységének következményei. Nem ártana már végre a döntéshozóknak komolyan venni a tudósok megállapításait. Augusztus végére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közös kutatási programja, a VAHAVA projekt Tudományos Tanácsa felkért szakértôkkel elkészíttette „A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia koncepciójának alapjai” címû összeállítást, melyet ôsszel öt szakértôi értekezleten vitatnak meg. A nyilvános vitára összeállított anyagot eredetileg szeptember közepén tervezték közzé tenni, de az augusztus 20-án történ szélsôséges meteorológiai esemény arra késztette a szakembereket, hogy ezt az intézkedést már hamarabb megtegyék. Ami a nemzeti ünnepet illeti, az minden szempontból tragikus volt. Vállalni kellene már végre a felelôsséget ebben is, ahogy a Combinó villamosokkal kapcsolatban is. Idôközben beindult a választási kampány a szokásos – többek között környezetvédelmi – ígéretekkel. Mitôl legyek optimista?
Sarkadi Péter



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.