kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Levegő Munkacsoport
Útdíj, de hogyan?

A nehéz tehergépkocsik Magyarországon évente mintegy 1000 milliárd forint olyan kárt, költséget okoznak, amelyet nem az üzemeltetőik fizetnek meg, hanem az egész társadalom. Ez nemzetgazdasági szempontból teljesen ésszerűtlen, társadalmilag rendkívül igazságtalan, továbbá súlyos környezeti és egészségi károkat okoz. A helyzet megváltoztatásának legfontosabb eszköze a teljesítmény alapú útdíj bevezetése lehet. Ezt tervezi a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) is, azonban úgy tűnik, hogy olyan módszert javasolt, amely eleve kudarcra van ítélve.
A GKM által előirányzott elektronikus díjfizetésnek ugyanis igen bonyolult és hosszadalmas az előkészítése, emiatt az útdíj bevezetése akár több évig is halasztódhat. (Hosszabb távon – 4-5 év múlva – természetesen elképzelhető az elektronikus útdíj bevezetése is.)
A GKM az útdíjat csak a gyorsforgalmi utakra és néhány párhuzamos fő közlekedési útra kívánja bevezetni, ami – az eddigi tapasztalatok szerint is – a településeken átvezető egyéb utakra fogja terelni a forgalom jelentős részét, általános felháborodást és tiltakozást váltva ki. Ez ellentétes a piacgazdaság logikájával is, hiszen ott fizetnének, ahol kevesebb kárt okoznak (a településeken kívül), és nem fizetnének ott, ahol többet (a településeken belül).
A díjat az összes, 3,5 tonnánál nehezebb megengedett összsúlyú járművekre vetnék ki, ami szükségtelenül sok fuvarozót érint, hiszen a valódi gondokat a nehéz (12 tonna megengedett összsúlynál nehezebb) tehergépkocsik okozzák. A 3,5 és 12 tonna közötti tehergépkocsikra történő díj bevezetése ráadásul jóval több járművet érint, ami szintén nehezíti a bevezetést.

Az elektronikus útdíj-fizető rendszer kiépítése rendkívül költséges (sajtóhírek szerint elérheti a 100 milliárd forintot). Nehezen érthető, hogy miért választ a kormány egy ilyen költséges, hosszan tartó eljárást, amikor a feladat sokkal kisebb költséggel és néhány hónapon belül megoldható.
Az ésszerű megoldás az lenne, ha a díjszedés egyelőre nem elektronikusan, hanem a menetíró-készülék (tachográf) alapján történne. Minden magyar és Magyarországon közlekedő külföldi tehergépkocsinak kötelezően rendelkeznie kell ilyen készülékkel. A közlekedési hatóság évente egyszer most is ellenőrzi a telephelyen minden hazai tehergépkocsi menetíró-korongjait, amelyeket a fuvarozónak 5 évig meg kell őriznie. A határon belépő és kilépő járműveket pedig a határon lehet ellenőrizni, és ott lehetne a díjat beszedni.
A díj megállapításához nem kell tudni, hogy milyen úton haladt a jármű: azt ugyanis a megtett kilométerek szerint kellene megfizettetni. Ezen kívül a díjnak függenie kell a jármű megengedett összsúlyától (ez lényegesen egyszerűsíti az eljárást, hiszen nem kell állandóan mérni a jármű súlyát) és esetleg a szennyezőanyag-kibocsátásától is. A díj egyelőre csak a 12 tonna megengedett összsúly feletti járművekre vonatkozzon. Ilyen magyar rendszámú járművekből jelenleg mintegy 45 ezer van, ami az összes teherszállítást végző közúti jármű alig több mint 10 százaléka.

További anyagok a témáról a http://www.levego.hu/kamionstop honlapon találhatók.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.