kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Zöldhírek

A G8 megfelezné a szén-dioxid kibocsátást
A németországi Heiligendamban rendezett G8-csúcson a hét gazdaságilag legerõsebb állam és Oroszország 2007. június 7-én megegyezett a sokat vitatott klímacélokról. Elõször is elismerték a legutóbbi klímajelentés tartalmát és végkövetkeztetéseit. Abban is egyetértettek, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltakat az USA-ban is be kell vezetni. A harmadik pont pedig a széndioxid-kibocsátást érintette: 2050-ig meg kell felezni a levegõbe kerülõ üvegházhatású gázok mennyiségét.
Angela Merkel, a G8 soros elnöke szerint: „Az egyez­ménytõl senki sem futamodott meg. Ez hatalmas elõrelépés.” A dokumentumban, – amely „Növekedés és felelõsség a világgazdaságban” címet viseli –, megállapítják, hogy a hõmérséklet világszerte emelkedik, és ezért nagyrészt az emberi tevékenység okolható. Az átlag­hõmérséklet növekedése negatívan hat az ökoszisztémára, a víz- és élelmiszer-ellátásra. Merkel kifejtette, hogy a dokumentum nem kötelezõ érvényű a tagokra nézve, inkább politikai szándéknyilatkozatnak tekinthetõ, amelyre azonban lehet építeni. A német Zöld Párt és a Greenpeace is kritizálta az egyezményt.
Mit tehet egy átlagember a klímavédelemért?
Riasztó környezeti jövõképet festett a jelen nemzedék elé az a 700 oldalas – minden eddiginél átfogóbb – tanulmány, amelyet a brit kormány tett közzé tavaly év végén a féktelen károsanyag-kibocsátás várható súlyos globális következményeirõl. A Daily Mirror ugyanaznap máris hosszú listát állított össze azokról a zömmel igen egyszerű lépésekrõl, amelyekkel a fogyasztói társadalom (még) megmentheti saját káros tevékenységétől a világot.
A lap igyekezett az egyéni fogyasztóhoz közeli szemszögbõl megvizsgálni a problémát. Azt írta: a jelenlegi életvitel mellett minden egyes brit 241-szer annyi energiát fogyaszt, mint egy kambodzsai állampolgár. A brit életformába beletartozik egyebek mellett az egy-egy átlagos élethossz során elautózott 1,2 millió kilométer, az ugyanezen idõ alatt eldobott öt tévékészülék és hét számítógép, valamint 119,1 kilométernyi leöblített vécépapír.
Egy viszonylag rövid, 50 kilométernél valamivel hosszabb autózás széndioxid-kibocsátásának elnyeléséhez is 21 fára van szükség; a közlekedésbõl eredõ teljes brit üvegházgáz-kibocsátás semlegesítéséhez akkora erdõ kellene, amely másfélszer nagyobb Nagy-Britannia teljes területénél.
Az igazi környezeti katasztrófa azonban a repülés. Egyetlen London és Athén közötti légi utazás környezeti kárait csak úgy lehetne ellensúlyozni, ha az utas két évig és három hónapig nem fűt, nem fõz, nem kapcsolja fel a villanyt és tartózkodik a közlekedés minden gépesített formájától.
Ennél azonban jóval kevésbé radikális eszközökkel is tényleges változásokat lehetne elérni, ha ezeket az eszközöket minél többen használnánk. Ha például egy háztartásban a fűtésszabályozót telente csak 1 Celsius-fokkal lejjebb állítják, azzal 250 kilogramm szén-dioxidot – és mellesleg átlag 30 fontot (12 ezer forintot) – lehetne minden fűtési szezonban megspórolni.
Érdemes lejjebb venni a bojler hõfok­sza­bály­zó­ját is: az egy fokkal hűvösebb fürdõvíz 10 kilogramm szén-dioxiddal – és évente tíz fonttal (4 ezer forinttal) – kevesebbet jelent.
Rövid távolságokra el kell felejteni az autót. Már három mérföld – 4,8 kilométer – vezetés helyetti sétával 2 kilogramm szén-dioxidtól lehet megkímélni a légkört; egy évnyi autózás öt tonna üvegházgázzal terheli a környezetet.
A szárítógép helyetti teregetéssel mosásonként 1,5 kilogramm, energiatakarékos villanykörtékkel háztartásonként és évente 60 kilogramm szén-dioxid – és 100 font villanyszámla (40 ezer forint) – takarítható meg. Nem árt arra is figyelni, hogy a mindennapi teához csak a ténylegesen szükséges vízmennyiség kerüljön a forralóba, mert minden egyes csésze tea 25 csészényi szén-dioxidot is jelent, márpedig egy brit élete során átlagosan 75 ezer csésze teát iszik meg.
veszélyes lehet a napozás
A leégéstől félők számára különösen hasznos lehet a Magyar Vöröskereszt által elindított honlap, amely térképen mutatja be, hogy hol milyen erős az UV-sugárzás Magyarországon. A honlap a http://www.napsugarzas.hu címen érhető el.
A térképről kiderül, hogy a Velencei-tó vagy a Balaton környékén a legerősebb a sugárzás. A szakemberek szerint ezeken a helyeken egyszerre egy óránál többet nem lenne szabad a napon tartózkodni, és ajánlatos minden alkalommal napvédő krémet használni. Arra is felhívják a figyelmet, hogy érdemes inkább több napon át, rövid ideig napozni.
A Magyar Vöröskereszt a Balaton strandjain elsősegélynyújtó szolgálatot is működtet, ahol mindenki hasznos tanácsokat kaphat a napozásról.
újabb népvándorlás
Legalább 1 milliárd ember kényszerül elhagyni otthonát 2050-ig a klímaváltozás következtében a Christian Aid segélyszervezet szerint. A kialakuló nemzetközi migrációs válság az eddigi legsúlyosabb, a második világháborút követőnél is nagyobb mértékű lehet.
Már jelenleg is 155 millió ember él a Földön, akik a háborúk, a természeti katasztrófák vagy gazdasági beruházások miatt kényszerültek otthonaik elhagyására. Túlnyomó többségük a legszegényebb országok lakói közül való.
A biztonsági szakértők attól tartanak, hogy a menekülők áradata bővíti és fellobbantja majd a meglévő nemzetközi konfliktusokat és a darfurihoz hasonló erőszakos cselekményeket.
A felmelegedésért a duzzasztógátak is felelősek
A nagy duzzasztógátakból évi 104 millió tonna metán kerül a légkörbe. Becslések szerint az 52 ezer legnagyobb gát 4 százalékkal járul hozzá a globális felmelegedéshez.
Egy brazíliai tanulmány szerint a duzzasztógátak miatt évente felszabaduló metánnak a Föld éghajlatára gyakorolt hosszú távú hatása 7,5 milliárd tonna szén-dioxid hatásával egyenértékű. Ez nagyobb, mint az USA fosszilis energiafelhasználásából származó szén-dioxid mennyiség.
A gátak mögött összegyűlő szerves anyag rothadásából származó metán legnagyobb arányban a melegebb vizű trópusi területeken keletkezik. A kutatók szerint ezeken a területeken egyszerűen össze kellene gyűjteni a képződött metánt, amit energiatermelésre lehetne használni.
A közzétett kutatási eredmények különösen fontosak abból a szempontból, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó politikusok eddig csak az előnyeit nézték a vízerőműveknek, nem foglalkoztak a metánkibocsátásukkal. A felmérés szerint a vízerőművek a klimatikus hatások szempontjából kedvezőtlenebbek, mint a hasonló teljesítményű hőerőművek.
Metán szabadul fel a szibériai tavakból
A Szibéria tavaiban található megfagyott buborékokból az olvadás során metán – az egyik leggyakoribb üvegházgáz – szabadul fel, amelynek mennyisége ötször nagyobb, mint azt korábban gondolták. A Nature magazinban publikált cikk szerint a jelenség a globális felmelegedést erõsíti.
Katey Walter az elsõ olyan kutató, aki mennyiségileg pontosan jellemezte a buborékképzõdés folyamatát. A tudós szerint a tavaknál végzett eddigi vizsgálatok nem számoltak egy igen fontos tényezõvel: az állóvizekben található buborékok jelentős metánforrást képviselnek. A metán emissziója a jelenlegi mérések alapján 10–63 százalékkaal növekedett az északi vizes élõhelyeken.
Walter és munkatársai a Szibériában található állandóan fagyott talaj egy típusát vizsgálták, amely a becslések alapján 500 gigatonna szenet tartalmaz, legnagyobb-
részt az elhalt növényi anyagban. „Ez az anyag be volt zárva a fagyott talajba az utolsó jégkorszak vége óta, ma azonban az olvadás során folyamatosan felszabadul a tavak fenekén, és az ott élõ mikrobák számára gazdag táptalajul szolgál” – magyarázza Walter. A mikrobák a tápanyag lebontása során melléktermékként metánt termelnek. Az eddig készített modellek alapján elmondható, hogy a fagyott talaj tovább fog olvadni a század folyamán, ami azt jelenti, hogy több megatonnányi metán szabadul majd fel, amely a légkörbe kerülve erõsíti a globális felmelegedés folyamatát. A metánnak ez az újonnan felfedezett forrása ez idáig nem szerepelt az éghajlati modellekben.
Kínai daganattelepülések
Xiditou Kína egyik „daganattelepülése”. A Feng Chan He folyót elszennyező gyárak miatt a hatezer lakosú Xiditouban a 100 ezer főre jutó rákos megbetegedések aránya 2032, ami több mint egy nagyságrenddel magasabb a kínai átlagnál.
Kínában a rák tavaly vált vezető halálokká, amiért egy májusban megjelent hivatalos tanulmány szerint a lég- és vízszennyezettség valamint az élelmiszeradalékok és a növényvédő szerek használatának térnyerése okolható.
Kína nemzeti tervet készített a felmelegedés ellen
Kína a globális felmelegedés elleni nemzeti tervet készített, amelyet a Nyolcak csoportjának (G8) június eleji csúcsértekezletén hoztak nyilvánosságra. A globális felmelegedés elleni harc nemzeti programja kilátásba helyezi, hogy Kína – saját belátása szerint – határok közé szorítja területén az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, de elutasítja a kötelezõ érvényű korlátozásokat.
Sok konkrét célszám nem szerepel a kínai nemzeti tervben, bár a dokumentum körvonalaz néhány intézkedést, amelyektõl azt remélik Pekingben, hogy 2010-ig húsz százalékkal hatékonyabbá teszik az energia felhasználását a 2005-ös szinthez képest. A terv szerint Kína 950 millió tonna szén-dioxidnak megfelelõ mennyiséggel akarja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és 2010-ig a 2005-ös szinten szeretné tartani a dinitrogén-oxid kibocsátását elsősorban a megújítható energiaforrások és az atomenergia elterjedtebb felhasználásával, valamint a széntüzelésű erõművek hatékonyságának növelésével.
Megfigyelõk szerint a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság terve legfeljebb lassíthatja Kínában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését, de nem állíthatja meg, és még kevésbé csökkentheti a kibocsátott mennyiséget. Az utóbbi 25 év folyamán a kínai gazdaság több mint kilenc százalékkal nõtt évi átlagban, és ezzel együtt meredeken nõtt a szennyezõanyag-kibocsátása is.
Forrás: http://www.okotech.hu,
http://www.greenfo.hu



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.