A Levegő Munkacsoport legfrissebb kiadványának szerzői - Zichler Szilvia, Ocskay Rita és Salma Imre - az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének kutatói. Tanulmányuk Budapest elmúlt száz évének rendelkezésre álló levegőszennyezettségi adatait dolgozza fel.
Az utóbbi időszakban a kutatók világszerte megkülönböztetett figyelemmel vizsgálják a legapróbb - 10 mikrométernél kisebb átmérőjű - szálló porszemcsék egészségügyi hatásait; jelenleg ezeket tartják a városi levegő legveszélyesebb összetevőinek. Kiderült az is, hogy a mérőműszerek nem adnak megfelelő tájékoztatást a helyzet súlyosságáról, ugyanis csak a por tömegét határozzák meg, nem pedig a porszemcsék számát. A korszerű gépkocsik tömegben mérve a korábbinál jóval kisebb mennyiségben bocsátanak ki porszemcséket, viszont nagyságrendekkel több rendkívül apró (1 mikrométernél is kisebb átmérőjű) porszemet juttatnak a levegőbe. Ezek a részecskék, amelyek elsősorban a dízelüzemű járművek kipufogógázaiból kerülnek a környezetbe, a tüdő és általában az emberi szervezet legrejtettebb zugaiba is eljutnak, és komoly egészségkárosodást okozhatnak.
Városi környezetben esetenként a kipufogógázokkal összemérhető jelentőségű szennyezettséget okoznak a gépjárművek, a gumiabroncsok kopásából származó részecskék, illetve az úttestről felvert por, ami egyebek mellett az aszfalt elhasználódásából keletkezik. Ez utóbbi kötőanyaga, a bitumen bizonyítottan rákkeltő. A gépkocsik katalizátorát többek között platinafémek alkotják, amelyek a katalizátor kopásával a kipufogógázokkal a környezetbe jutnak A platinafémek sejtmérgek, és allergiás tüneteket válthatnak ki.
Napjainkra a nagyvárosok levegőjének egyik legnagyobb mértékben feldúsult eleme az antimon lett, ami elsősorban a gépjárművek azbesztmentes fékbetétjeinek kopásából származik. Az antimont és annak vegyületeit egészségkárosító (például rákkeltő) hatásuk miatt az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala a kiemelt környezeti szennyezők közé sorolta.