kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A NÉPLIGET LEGJOBB BARÁTJA

Budapest legnagyobb kiterjedésű városi közparkja, a Népliget nem örvend nagy népszerűségnek. Míg a Margitszigetet és a Városligetet hétvégenként elárasztja a főváros apraja-nagyja, ez a hatalmas park hiába várja a látogatókat. Igaz, jelenleg nincs a legjobb állapotban.
Pesti László, a Népliget legendás kertésze több mint harminc éve dolgozik a parkban, ott van minden nap kora reggeltől estig. És nem csak azt csinálja, amit egy kertész csinál – ültet, gyomlál, karbantart –, hanem gyakorlatilag egyedül átalakítja az egész parkot. Az emberek csodálkozva beszélnek róla. „Ő az, aki a saját pénzéből csinált utcanévtáblákat a Népligetnek?” Igen, ő az. Annyira a magáénak érzi a kertet és a környéket, hogy ez számára nem jelent áldozatot. Itt tölti minden napját, minek költené másra a pénzét.
A Népligetben már a nyolcvanas évek eleje óta kérvényezték, hogy kerüljenek ki utcanévtáblák, mert a park nagy, könnyű benne eltévedni, de nem történt semmi. Végül Laci bácsi egy másik kertésszel közösen elkeresztelte azokat a népligeti sétányokat, amelyeknek korábban nem volt nevük, majd egy-egy betontömböt öntött ki minden sétányhoz, belevéste a sétány régi vagy új nevét, és beásta őket a földbe. Az anyagot a saját pénzéből fizette, akárcsak azt a sok ezer darabos képeslapsorozatot, amelyet a Népligetről és a környékről készített fotóiból adott ki.

Akik Pesti Lászlóra kíváncsiak, azok elolvashatják Lengyel Nagy Anna cikkét a Népszabadságban (online: nol.hu/cikk/326042 ) vagy pedig felkereshetik őt magát a munkahelyén, a Népligetben.
Tudja a Kedves Olvasó, mi a Sétáló Naprendszer? A Naprendszer kicsinyített mása a Népligetben, ahol 1 méter 1 millió kilométernek felel meg. Ezért könynyen lesétálható a távolság. A 139 milliméter átmérőjű Nap a Planetáriumnál található, majd a Vajda Péter utca irányában sétálva megnézhetjük a bolygókat, s a végén eljuthatunk a Plútóhoz, ami a Naptól majdnem 600 méter távolságra van, és mindössze 0,23 milliméter az átmérője. Erre költi Laci bácsi a nyugdíját minden hónapban, emellett beadványokat, javaslatokat fogalmaz. Ezeket azért is érdemes megfontolni, mert mindenki másnál jobban ismeri a kert életét, szükségleteit és problémáit.
Javaslata szerint a különböző parkfenntartási munkákat célszerű volna szabványosítani. Amíg nincs egységes kezelési útmutató, addig könnyen előfordulhat, hogy az ültetés során túl sűrűn kerülnek egymás mellé a palánták, ami később problémákat okoz majd.
Hibás az a szemlélet, amely szerint a legtöbb munkát gépekkel kell elvégeztetni: drága, zajos és környezetszennyező. Meg kell nézni, hogy mely munkák esetében hasznosabb megmaradni a kézi erőnél. A kaszálékot, a lombot jelenleg drága pénzen elszállítják. Ez fölösleges, régen ezt elásták a cserjecsoportokban, a zöldrész ott maradt a földben, ami a kertnek is jót tett. A kaszált füvet el is lehetne adni, amiképpen a tűzifát is. A Népligetben minden évben sok tűzifa keletkezik: hektáronként egy tonnányi. Laci bácsi szerint ezzel akár a Planetáriumot is lehetne fűteni vagy bármelyik, önkormányzati fenntartású intézményt. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásával a kert fenn tudná magát tartani.
A parkot népszerűsíteni is kell. Laci bácsi szerint jeles napokon, például a Föld Napján faültetést lehetne szervezni civilek vagy iskolások számára, és megállapodni abban, hogy a csemeték fejlődését időről időre nyomon követik.
A parkot területének védelme érdekében magas kerítéssel kellene körbevenni. A nyírott, szúrós sövény (Júlia-borbolya, kökény, tűztövis, narancseper, lepényfa, keskenylevelű ezüstfa, homoktövis) olcsóbb és szebb megoldás volna, de évekig kellene várni, amíg megnő. A botanikailag értékes cserjéket és fákat fiatal korukban félremetszéssel kellene elcsúfítani azért, hogy senkinek ne jusson eszébe ellopni őket. Később úgyis kinövik a csúnyaságukat, és akkorára nőnek, hogy már nem fenyegeti őket ez a veszély.
Az átültetésre könnyen alkalmas palánták és a csokorban-vázában szépen mutató fajok is alaposan megtizedelődnek a kiültetés után. Ezekkel nem is kéne tovább kísérletezni. Karácsony előtt a fenyőket érdemes volna mésztejjel és sárral leönteni, ez megvédené őket attól, hogy karácsonyfaként végezzék, a meszes vizet meg úgyis lemossák a tavaszi esők.
A cserjék és fák gyökerére illetve földlabdájára súlyt kell helyezni, akkor nem tudják tövestől kiemelni. Ideális megoldás, ha a szokásosnál mélyebbre ültetett növények gyökerére-földlabdájára két oldalról deszkát teszünk, és azt legalább 10 cm vastag földréteggel takarjuk be. A deszka legalább egy méter hosszú legyen. Még biztonságosabb, ha két szomszédos növényt együtt deszkázunk, így a pallón olyan súlyú föld lesz, hogy lehetetlenné teszi a növény kiemelését. A szorosan a tőhöz illesztett palló nem fogja korlátozni a növekedésében a növényt, mert hamar elkorhad és hasznos fafölddé válik. A hidegházi növényekkel, a leanderrel, az angyaltrombitával a pálmákkal is hasonlóan járhatunk el, de ezeket edényestől kell kiültetni. Ősszel a fanehezéket kiásva fagymentes helyen teleltethetők. A lopások zömében hétvégén történnek. Célszerű volna az árasztásos öntözést péntekre időzíteni, másnap a mély sár akadályozná a növények megközelítését.

A mellékelt rajzon a Népliget látható – 2068-ban. Idézünk Pesti Lászlónak a térképhez mellékelt leírásából:

„A művelődési intézmények sok vendéget vonzanak. A Kőbányai út és a Kismartoni út közötti sávon könyvtár, gyakorló iskola, Kertészeti Múzeum, tudományos ismeretterjesztés, állatkórház és játszóház fogadja az érdeklődőket. A vasúti töltés mentén, a Kismartoni út és a Vajda Péter utca közötti kertészeti telepen mintagazdaság működik és fogadja a bemutatókra érkező látogatókat és vásárlókat. Az Újligetben Zeneház, a Csend Háza, Tenisztelep, a sziklakert a nagy tóval, a Tornacsarnok, a Biokultúra Háza, a szoborsétányok, az útburkolat-bemutató, az emlékfák a fő említendők. Itt van továbbá a Linné-emlékmű, a fenyőgyűjtemény az óriási mammutfenyővel. Különlegesség a másutt lebontott szobrok együttese és a temetőkben fölöslegessé vált sírjelgyűjtemény. Az egyik kerékpárkölcsönző a Kismartoni útnál található.
Az Óliget bemutatását a Nagyjátszótér játszószer-gyűjteményével kezdjük. Ez és a Mesevár érthetően állandó gyerekközönségnek örvend. Az újjáépült és kibővített Nagyvendéglő – éttermével, teraszával, klubjával rangos vendéglátó hely – útjának tengelyében álló vas Kilátótoronyból érdekes kép tárul az ide felkapaszkodó szeme elé. Gyakran és sokan keresik fel a Planetárium csillagászati bemutatóit továbbá a hozzá fűződő szabadtéri gyakorlatokat, utóbbiakat egészíti ki az Időtorony, a Naprendszer-bemutató és a csillagászok szoborsétánya. Számottevő törzsközönséggel rendelkezik a Jurta Színház is. A rövidesen száz éves Országpark egyes részei a 19 megye sajátosságaival fogadja az érdeklődőket. A Pávakert kerítése mögött szabadon járnak a pávák, fácánok, gyöngytyúkok, sőt a teknősök is.
(...)
Gépkocsiút egyedül a Nagyvendéglőhöz vezet, aszfaltborítású még mindkét liget nagy köre, ahol kerékpárral lehet közlekedni. A többi út gyalogos sétány, burkolatuk utcákról felszedett bazalt, andezit, gránit és keramit kövekből áll.
Nincs két egyforma esőház, gondos kivitelük miatt szintén a kert díszei és nem csak az esőtől védenek, de ülőhellyel, vízzel és wc-vel is ellátottak. Pincéjük szerszámtároló, alaposan megkönnyítve egy-egy terület kertészeti ellátását. Aszályos éghajlatunkon gazdálkodni kell a csapadékkal, ezért a felületek alakítása lehetőleg mindenütt vízmegtartó. A park csak a szennyvizek miatt csatornázott, a csapadék, továbbá az ivókutak, csobogók és szökőkutak vize az építmények tetejéről származó vízzel együtt a növényekhez van vezetve. Szerte a parkban, de kiváltképp a Madárvárta környékén madáreleséget termő növények vannak telepítve, az etetőkbe a közönség is hordja az eleséget, amit egyébként a helyszínen árusítanak is.
(...)
A kertészet irányítása a termesztőtelep épületeiből történik, itt néhány iroda mellett munkásszállók, műhelyek, raktárak, gépszínek vannak. A jó eredmény oka a helyes egyensúly a gépi és kézi munka között. A tennivalók felét gépesítik: fűnyírás, rendfelszedés, szállítás, úttisztítás, hótakarítás, nagyobb famunkák, permetezés. Környezetvédelmi megfontolások miatt nincsenek szélezőgépek és nem nyírnak sövényt, minden további munkát kézi erővel végeznek. A kerítés védelmében az öntözőtömlők tenyészidőben a szabadban vannak, és akár éjjel-nappal működnek.
Párosítva a földművelés évszázados tapasztalatait a tudományos kutatások eredményeivel, sikerült a Népligetet mintagazdasággá tenni, ahol a természet szépségeihez magától értetődően társul a gazdasági célszerűség, és e kettő együttesen teszi a főváros legnagyobb közparkját tetszetős külalakúvá, természettudományos műhellyé és jól gazdálkodó kertészeti üzemmé.
Budapest, 2068. október 2.

A Népliget Barátai”



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.