kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A ZÖLD REFORMRÓL AZ ORSZÁGHÁZBAN

Az Európa Napon, május 9-én az Országház delegációs termében tartott konferenciát a Levegő Munkacsoport Adózás a fenntartható fejlődésért címmel, amelyen bemutatta Az ökoszociális államháztartási reform című új tanulmányát is.


Dióssy László, Szlávik János és Szili Katalin
A konferencia
Nem lehet csak gazdaságban gondolkodni, a gazdaság csak eszköz – állapította meg Szili Katalin az Országház Delegációs termében a konferencia megnyitásaként. Az Országgyűlés elnöke szerint a hamarosan felálló Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsának foglalkoznia kell a zöld államháztartási reform témakörével. Egyúttal figyelmeztetett a fogalmak összekeverésének veszélyére: sokan ugyanis tévesen tesznek egyenlőségjelet a fenntartható fejlődés és a fenntartható növekedés közé. Kiemelte, hogy a Levegő Munkacsoport 1992 óta minden évben összeállítja javaslatait a költségvetés és az adórendszer környezeti szempontokat figyelembe vevő módosítására.
„Tanulmányunkban összefoglaljuk a leglényegesebb megállapításainkat, több új elemmel gazdagítva a témát. Egyúttal röviden konkrét javaslatokat teszünk arra, miként lehetne már 2009-ben elmozdulni a kívánatosnak tartott irányba.

Javaslataink lényege az alábbiakban foglalható össze:
■ Az élőmunka adó- és járulékterheinek lényeges csökkentése.
■ A súlyosan környezetszennyező tevékenységeknek nyújtott és a piacgazdasági elvekkel ellentétes – közvetlen és közvetett – támogatások felszámolása, és így a nemzetgazdasági szintű hatékonyság ugrásszerű javítása. (Ebbe beleértjük a jelenleg az okozó által meg nem fizetett környezeti és egészségi károk megfizettetését megfelelő adókkal és díjakkal.)
■ Az elmúlt években alkalmazott megszorítások elvetése, az állami szervek megerősítése, a közszolgáltatások számottevő javítása (a teljesítmények megfelelő mérésével és számonkérésével együtt).
■ A tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtését szolgáló tevékenységek fokozott támogatása.
■ A környezetkímélő tevékenységek olyan módon való támogatása, hogy ez rövidtávon ne jelentsen túl nagy terhet, azonban hosszabb távon jelentős társadalmi szintű hozammal járjon.
■ Olyan adórendszer kialakítása, amelynek révén a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben megvalósul az arányos közteherviselés alkotmányos elve.
Tehát elgondolásaink alapvetően eltérnek a ma divatos, reformnak álcázott restriktív módszerektől. Ezért úgy véljük, hogy megfelelő kommunikáció esetén ennek jóval nagyobb lenne a társadalmi elfogadottsága, mint az eddig alkalmazott eszközöké.”

Részlet Az államháztartás ökoszociális reformja című tanulmány bevezetőjéből
A téma időszerűségét jelezte az is, hogy a rendezvényen részt vett Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa. Előadásában beszámolt arról az uniós törekvésről, hogy adózással befolyásolják a széndioxid-kibocsátást. Hangsúlyozta, hogy az adózás nem sarc, hanem a politikai-társadalmi és gazdasági célok elérésének, a termelők és fogyasztók befolyásolásának egyik hatékony eszköze. Az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben folyamatosan napirenden vannak az általános úthasználati díj, a regisztrációs, a jövedéki, a repülési és az energiaadó, mint az éghajlatvédelem eszközei. Emellett vitáznak a különféle lakossági, termelési, környezetvédelmi beruházások támogatásának módjain. Számos környezetvédelmi adót évek, sőt évtizedek óta alkalmaznak az európai államokban, és ezek kiterjesztését, emelését szorgalmazzák. A háromszor 20-as cél elérésében is kiemelt szerepet kaptak: a tavaly márciusi berlini csúcson elfogadott energiabiztonsági és éghajlatvédelmi integrált stratégia lényege, hogy 20 százalékkal javuljon az energiahatékonyság, 20 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, és 20 százalékkal részesedjenek a megújuló energiafajták az Európai Unió összes energiafogyasztásából. Az Európai Bizottság szeretné megszüntetni a gázolaj jövedéki adójának különbségeit a tagállamokban, hogy felszámolják az üzemanyag-turizmust, aminek révén sok millió feleslegesen megtett kilométert lehetne megtakarítani. Kovács László bejelentette azt is, hogy javasolta az uniós Pénzügyminiszterek Tanácsának a regisztrációs adó fokozatos beépítését az üzembentartási adóba oly módon, hogy az tükrözze a jármű széndioxid-kibocsátását. Továbbá az energiatakarékos anyagokra és háztartási gépekre javasolta a csökkentett áfakulcs bevezetését, amit az ipar inkább adóvisszatérítéssel oldana meg. „A környezetszennyezési adókat a közvélemény mindenütt elfogadja” – hangsúlyozta az uniós biztos.
A konferencia levezető elnöke, Szlávik János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője megállapította: már legalább 35 éve nyilvánvaló, hogy a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontok harmóniáját nem tudja többé a klasszikus szabadpiaci kapitalizmus szabályozója, az úgynevezett láthatatlan kéz biztosítani. A környezeti szempontok és a globalizáció állami, sőt közös nemzetközi beavatkozásokat kíván meg. Ez ellen nálunk még ma is sokan tiltakoznak.
Dióssy László, a környezetvédelmi minisztérium szakállamtitkára ismertette a tárca javaslatát, amelynek megvalósításával jövőre az állam 106 milliárd forint többletbevételhez juthat, amit közösségi közlekedésre, az energiahatékonyság növelésére vagy egyéb környezetvédelmi célokra lehet fordítani.
Mádi László, az országgyűlés Költségvetési bizottságának tagja, a Fidesz frakcióvezető-helyettese bejelentette: a Levegő Munkacsoport tanulmányát a bizottság elé terjeszti megtárgyalásra.
A tanulmányt Lukács András, a szervezet elnöke mutatta be. A Kiss Károllyal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével és Pavics Lázár nyugalmazott pénzügyminisztériumi szakfőtanácsossal írt újabb munka konkrét javaslatokat tartalmaz a 2009. évi állami költségvetés és adórendszer átalakítására. Lukács András kiemelte, hogy Kovács László biztost tisztelet övezi az európai környezetvédő civil szervezetek körében azért a tevékenységéért, amellyel az adózást a környezetvédelem szolgálatába igyekszik állítani.
Galli Miklós, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az adóreform kapcsán az egyszerűsítés, a fokozatosság, az előzetes hatásvizsgálatok, a jelenlegi szabályok betartásának és – a tisztességes verseny érdekében – a lazább környezetvédelmi feltételek között termelt külföldi árukkal szembeni védelem fontosságát emelte ki. Óvott attól, hogy az ökoadókkal ellehetetlenítsünk egyes tevékenységeket, mert ez jelentős működőtőke-kivonással járhat. Kiss Károly válaszában rámutatott: Magyarországnak nem lehet érdeke, hogy a természeti erőforrásokat pazarlóan használó, anyag- és energiaigényes, alacsony hozzáadott értékű ágazatokat védjen. Elsősorban a gazdaság szerkezetének átalakításával lehetne az alacsony foglalkoztatottságot és a környezet szennyezését csökkenteni.
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, mint a családi és mikrovállalkozások képviselője a stabilabb adórendszer, a szabályok betartatása, a kevesebb adminisztrációs teher és a vállalkozások méretének figyelembe vétele mellett érvelt. Ésszerűtlen, hogy a 890 nagyvállalatra és a 764 ezer mikrovállalkozásra esetenként egyforma szabályokat alkalmaznak. Az építőipari hulladékok szelektív kezelésével és újrahasznosításával kapcsolatos javaslatot azonban élesen bírálta, ami azt mutatja, hogy érdemes lenne szűkebb körben átbeszélni a környezetvédelmi adórendszer egyes elemeit. Hiszen azok éppen a kis- és középvállalkozások érdekeit szolgálják.

Lukács András, Mellár Tamás, Galli Miklós, Szlávik János és Hegyi Gyula
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke óvott a környezetvédelmi adórendszerrel kapcsolatos túlzott várakozásoktól. Véleménye szerint bizonytalan, hogy az új adórendszer képes lenne-e a foglalkoztatás növelésének irányába hatni. Helyeselte viszont a gazdaság kifehérítésével kapcsolatos javaslatokat és a három kulcsos áfa visszaállítását.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint a környezetvédelem a környezettudatos nevelésnél kezdődik. Mindenki az egészségügy és az oktatás színvonalának emelését várja, abban azonban nincs közmegegyezés, hogy mit várunk az államtól és mit akarunk saját pénzünkből fizetni.
Mellár Tamás közgazdász professzor kiemelte a tanulmány szemléletét. Az externáliák alapos mérlegelése közgazdász körökben ma még nem általános. Magyarországon a privatizáció sajátosságai, a külföldi tőke túlzott mértéke és koncentrációja miatt nincs valós verseny. A zöld adók azonban ebben a sajátos helyzetben is kedvező hatást fejthetnek ki a gazdasági és fogyasztási struktúrákra és a környezetre.
Hegyi Gyula, az Európai Parlament képviselője, akinek meghatározó szerepe volt a konferencia létrejöttében, szintén méltatta a Levegő Munkacsoport tanulmányát. Meglátása szerint az Európai Parlament egyre inkább az Unió „zöld lelkiismeretévé” válik. Előadásában kiállt az államigazgatás, elsősorban az ellenőrző szervek leépítése ellen. Támogatást, kedvezőbb adókulcsokat sürgetett a távfűtésnek, a tömegközlekedésnek és a vasútnak. A decentralizált energiaellátás kiépítésének finanszírozásával kapcsolatban dán példát említett: ott 460 ezer családnak van résztulajdona szélerőművekben, és így a profit is helyben marad.
A Pénzügyminisztérium néhány nappal a rendezvény előtt lemondta a tervezett előadást, és még képviselőt sem küldött.
A zöld államháztartás a Költségvetési Bizottság napirendjén

Lukács András–Pavics Lázár–Kiss Károly Az államháztartás ökoszociális reformja
Az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának tagjai pártállástól függetlenül egyhangúan szavazták meg 2008. május 28-i ülésükön, hogy a bizottság tárgyalja meg a Levegő Munkacsoport újabb tanulmányát az ökoszociális államháztartási reformról. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Kiss Károly egyetemi docens elmondták, hogy a tanulmányukban kifejtett javaslatok az adó- és támogatási rendszer átalakítását célozzák meg és megvalósításuk nem növelné az adóterheket. Csökkenteni javasolják a munkabéren lévő terheket (személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot), ugyanakkor növelni a súlyosan szennyező, egészségkárosító, nagy energia- és nyersanyag-felhasználással járó termékek és szolgáltatások adóit. Ezt egyrészt az alapozza meg, hogy az ilyen tevékenységeket folytatók általában nem fizetik meg az általuk okozott károk költségeit. Másrészt pedig egyes nyersanyagok (különösen az életünket alapvetően meghatározó kőolaj) igen korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, és így a gyorsan növekvő kereslet és a szűkös készletek miatt szinte egyik napról a másikra általános válság alakulhat ki, amit az utóbbi időszak eseményei is bizonyítanak. Az a tény, hogy mindez nem tükröződik az árakban, tulajdonképpen káros támogatásoknak felel meg. Ezek a támogatások tehát nagymértékben torzítják az árakat, ami hibás gazdasági, gazdaságpolitikai döntésekhez vezet minden szinten – az állam, az önkormányzat, a vállalkozások és az egyének szintjén egyaránt. Világszerte sok közgazdász vallja, hogy ez a növekvő környezetszennyezés fő oka, és egyúttal egyre súlyosabb bajokat idéz elő a gazdaságban is.

Levegő Füzetek sorozat A zöld államháztartási reform
A hozzászóló képviselők elismerően nyilatkoztak a Levegő Munkacsoport ez irányú kutatásairól. Feltették azonban a kérdést, hogy mennyire megalapozottak a tanulmány számításai, és hogy a világpiaci energiaárak gyors emelkedése nem nehezíti-e meg a javaslatok végrehajtását. Lukács András és Kiss Károly elmondták, hogy a tanulmány adatai a hivatalos magyar és uniós statisztikákon, illetve kutatási eredményeken alapulnak. Az energiaárak növekedése azt bizonyítja, hogy már régen be kellett volna vezetni azokat a gazdasági eszközöket, amelyek elősegítik az energiahatékonyság javítását, az energiafüggőségünk csökkentését. Most már kedvezőtlenebb körülmények között kell ezt megtennünk, de ha tovább halogatjuk, akkor még nehezebb helyzetbe fogunk kerülni. Ezért a környezet védelme és a versenyképességünk javítása érdekében egyaránt sürgető az ökoszociális államháztartási reform megvalósítása.
Kapcsolódó anyagok: Kovács Lászlónak, az Európai Bizottság tagjának az előadása:
http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/konfleiras-kovacs_0806.pdf

Lukács Andrásnak, a Levegő Munkacsoport elnökének az előadása:
www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/adozas-konf080509.ppt

Dióssy László környezetgazdálkodási szakállamtitkár előadása:
www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/diossy_20080

A Levegő Munkacsoport tanulmánya a zöld államháztartási reformról:
www.levego.hu/letoltes/kiadvanyok/zoldkolts_tan_2008.pdf

A Levegő Munkacsoport népszerűsítő füzete a zöld államháztartási reformról:
www.levego.hu/letoltes/kiadvanyok/zoldkolts_2008.pdf


Beliczay Erzsébet, Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.