kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
ELHAGYOTT BÁNYÁK ÉS MEDDŐHÁNYÓK

A Zólyomi Műszaki Egyetem (Technická Univerzita vo Zvolene) vezetése mélyen elkötelezett a környezetvédelem ügye iránt. Az iskola átalakításakor az Erdészeti és a Faipari Karok mellé megszervezték a Környezetvédelmi Kart is. A kar Mérnökképző Tanszéke karöltve a Faipari Kar Kémia Tanszékével immár másodszor szervezte meg Csapdában a föld? címmel nemzetközi környezetvédelmi konferenciáját 2008 április végén a szlovákiai Visnyepereszényben (Vychne).
A konferencia-sorozat több célt is szolgál. Elsősorban jó alkalom arra, hogy a kutatók – nagy számban fiatalok – megfelelő fórumot kapjanak legújabb kutatásaik ismertetésére. Másodsorban a konferencia anyagát eljuttatják a megfelelő szlovák állami szerveknek és más döntéselőkészítő fórumoknak, így a kutatási eredményeknek azonnal eljutnak az állami irányító munkába. Harmadsorban a konferencia nemzetközi kitekintésű, így az ott elhangzott kutatási eredmények más országok környezetvédőinek munkáját is segítik.
Tekintettel arra, hogy a Környezetmérnökképző Tanszék a második konferenciáját a Kémia Tanszékkel közösen rendezte meg, elsősorban a környezetvédelem kémiai vonatkozásai kerültek terítékre. Ez magában foglalja a levegő, a talaj és a felszíni vizek szennyeződésének, illetve tisztaságának kérdéskörét.

Alább a legfontosabb előadások tanulságait adjuk közre. Szlovákiában, amiképpen Magyarországon is, bezárták az ércbányák zömét. A több évszázadon keresztül folytatott ércbányászatnak azonban komoly környezeti kárai vannak. Az elhagyott bányák és meddőhányójuk a felszíni vizeket, illetve sok esetben a klasszikus és közismert források vizeinek összetételét is hátrányosan befolyásolja. Az előadások közül különösen érdekes volt az, amely a közép-szlovákiai Libétfalva (Lubietová) nehézfémekkel szennyezett ivóvízének összetételét ismertette. A kutatók rámutattak arra, hogy hosszútávon számolnunk kell a felszíni vizekben elsősorban a kadmium és más nehézfémek jelenlétével. Óvatosnak kell lennünk a szoros egészségügyi ellenőrzés alá nem vont erdei források vizének fogyasztásával. (Megjegyezzük, hogy a balatonfüredi Kossuth forrásban is kimutatták a higany jelenlétét, ami nyilvánvalóan a közelben lévő hajógyárban folytatott ipari felületkezelő tevékenység következménye).
A Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem kutatócsoportja egy Gyügyfürdő (Dudince) melletti területen végzett vizsgálatairól számolt be. A jelenleg szántóföldként használt terület gondosan megtervezett mintavételi pontjairól talajvízmintát vettek. A mintákban határérték feletti mennyiségben találtak kadmiumot, cinket és ólmot. A mintaterületről pontos térképet készítettek és a vizsgálati eredményeket rávetítették erre a térképre. 2006-ban a területen termelt kukoricát is megvizsgálták, és úgy találták, hogy az előző térképnek megfelelő módon szennyeződött a termés is. Javaslatukban megfogalmazták, hogy ezen a területen a mezőgazdasági termelést meg kell tiltani, és olyan erdészeti kultúrával kell hasznosítani a területet, melynek faanyagába a káros nehézfémek beépülhetnek és ezáltal mentesítik a talajt. A kísérletet és a javaslatot elgondolkodtatónak találjuk, bár a megoldás meglehetősen időigényes. Érdekes előadáscsoportot hallhattunk a klórozott szénhidrogénekről (elsősorban a DDT-ről). Az előadó frappáns mondattal indította gondolatmenetét, miszerint a kémiai elemeket a Jóisten teremtette, kivéve a klórt, azt meghagyta az ördögnek. Eltekintve néhány fejlődő országtól, az emberiség már nem használja a DDT-t, káros következményeire azonban újra számítani lehet. A kutatók szerint ugyanis a DDT alkalmazása idején a csapadékkal eljutott az Északi és Déli Sarkra, valamint a magas hegyvidékek gleccsereire is. Itt a fagyott jég mintegy konzerválta ezeket a vegyületeket. A cseh kutató nemzetközi irodalomra hivatkozva ismertette, hogy a tengerek vizében máris kimutatható a DDT növekvő jelenléte és ez a globális felmelegedésnek tudható be.
További érdekes előadások hangzottak el a nagyvárosok zajterheléséről, a levegőben jelenlévő ionok töltésének módosításáról, a nukleáris erőművekről valamint egyéb radioaktív terhelő tényezőkről.

Beszámolónkat garamszentkereszti (Ziar nad Hronom) kirándulásunk benyomásaival zárjuk. A garamszentkereszti timföld- és alumíniumgyár óriási vörösiszap meddőhányója, mely egyes becslések szerint a tízmillió tonnát is meghaladja, a szlovák alumíniumgyártás nagy problémája. A több évtized alatt felhalmozódott gyártási melléktermék, a vörösiszap óriási területet foglal el, és a ráhulló eső hatására lúgos kémhatású tavak és fakadó vizek keletkeztek rajta, amelyek korábban szabályozatlanul a Garamba folytak. Körülbelül egy évtizede kezdtek komolyan foglalkozni a problémával. Első lépésként megszüntették a lúgos tavakat: a vizet megfelelő kémiai kezeléssel semlegesítették.

Azért, hogy ezek ne keletkezhessen újra, a terület nagyobb részét különleges gumírozott lemezekkel fedték le. Ez megakadályozza további csapadékvíz bejutását a meddőhányó közepébe. Ugyanakkor a fakadóvizeket, melyekre még hosszabb ideig számítani kell, egy zárt, szigetelt tározóba vezetik, mely tároló vizét időről időre elszállítják és megfelelő helyen semlegesítik. Biztosra vehető, hogy ez a program még legalább egy évtizedig munkát ad a helyi környezetvédő szakembereknek.
Dr. Apostol Tamás és Dr. Tóth Emília
A konferencia teljes anyaga a Faipari Innovációs Társaság honlapján (www.innofa.hu), a hírek rovatban megtalálható.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.