KLÍMATÖRVÉNY MAGYARORSZÁGON
A MAGYAR TERMÉSZETVÉDŐK SZÖVETSÉGÉNEK KAMPÁNYA
A háttér
Az utóbbi időben újfajta válságokkal ismerkedünk Európa szerte, ám a tüzet a politikusok – nem csak hazánkban – olajjal próbálják oltani. Elképzelhetetlen összegekkel foltoznak egy olyan pénzügyi rendszert, mely megmutatta veszélyeit, felelőtlenségét és életképtelenségét. Nem dolgoznak ki valódi alternatívákat energiafüggőségünk csökkentésére, és nem állnak elő meggyőző megoldásokkal a szociális feszültségek enyhítésére sem.
Magyarország, de a teljes EU is rendkívüli mértékben kiszolgáltatott a külföldi energiahordozó készleteknek. Hazánk függősége földgázból 82 százalékos, kőolajból 86 százalékos, szénből 40 százalékos. A magyar háztartások kiadásában az energiaköltségek közel 20 százalékot tesznek ki, és ezeket a háztartásokat most a devizahitelek meredeken növekvő törlesztőrészletei is sújtják.
Az utóbbi években folyamatosan szervezett környezeti szemléletformáló kampányok rendkívül szerény hatást érnek el a társadalomban. Társadalmunk életmódja egyre nagyobb környezeti terheléssel jár, ideje tudomásul vennünk, hogy a szemléletformálás puha eszköze nem ért célt.
Paradigmaváltásra van szükség. Olyan közgazdasági eszközöket kell alkalmazni, amelyeket eddig elképzelhetetlennek tartottunk. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) ezért 2008-ban átfogó országos kampányt indított egy hatásos, megfelelő tartalmi elemeket magában foglaló klímatörvény kidolgozására.
Angliában 2008-ban – a Föld Barátai kezdeményezése nyomán – elfogadták az első klímatörvényt. Ennek hatására számos európai ország kezdte meg hasonló tartalmú törvényjavaslat kidolgozását.
A környezetvédelmi miniszter támogatja a klímatörvényt – aláírva az óriás képeslapot. (Fotó: Szánthó Gábor)
| |
|
A klímatörvény fő tartalmi elemei
A törvényjavaslat lényege az, hogy az erőforrás-felhasználás mérséklése érdekében a rendszer bemeneti oldalát szabályozza olyan módon, hogy beárazza az erőforrásokat, és forrásokat teremt a megfelelő befektetésekhez.
A javasolt klímatörvény egyik sarokpontja, hogy éves ütemezés szerint csökkenteni kell hazánkban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, évente legalább egy százalékkal.
A tervezet hatékony eszközökkel szabályozza a fosszilis energia felhasználását. A csökkentési célokat véleményünk szerint egy ún. erőforrás-kvótarendszer valósítja meg a legjobban. A már működő kibocsátás-kereskedelmi rendszerekhez hasonlóan a fosszilis energiahordozó használati jogot szét kell osztani a termelők és a fogyasztók között. A kvótákkal szabadon lehetne kereskedni, és aki a kvótája felett fogyaszt, az vásárol majd a kvóta-piacon.
A kvótakibocsátást, vagyis a kiosztott kvóták mennyiségét egy központi kezelő szerv szabályozza majd. A kvótaeladásból származó bevételek felhasználhatóak lesznek energiahatékonysági beruházások vagy más, éghajlatvédelmi szempontból hasznos projektek finanszírozására. Kvótát kapnának a háztartások, a gazdasági szereplők és az erőművi energiafelhasználók is. A rendszer versenysemleges volna, hiszen az energiát ezután is bárki szabadon szerezhetné be a vonatkozó szabályok szerint, sőt vásárolni is tetszőleges mennyiségben lehetne. A megkötés csupán az, hogy a kiosztott kvótán felüli erőforrásmennyiség felhasználásához kvótát kell vásárolni vagy a piacon vagy ha ott elfogyott, a kezelő szervezettől.
A kvótamennyiségek induló értékeit minden érintett szektorban ki kell dolgozni úgy, hogy az valóban minél kevesebb érdeksérelemmel járjon. A kvótarendszer nem ütközik az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerrel, inkább hatékonyabbá teszi azt.
Lehetőséget kell teremteni a fosszilis alapú energiahordozóknak megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére, valamint az energiahatékonyság fejlesztésére. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a kvótarendszer bevételeiből létrejöjjön egy pénzügyi alap, melyet a lakosság és a gazdasági szféra is igénybe vehet a technológiai és infrastrukturális fejlesztések számára.
Várt eredmények
Mivel nem az energiafelhasználás nagyságát korlátoznánk, hanem a fosszilis energiahordozókét, ezért az energiaszükségletet jobb hatékonysággal és megújuló erőforrásokból elégítenénk ki. A megújuló energiaforrások helyben is elérhetőek, így fokozatosan megszabadulhatnánk a külső piacoktól való függéstől. Az intézkedés nyomán lendületet vehetne a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztés. Az új megoldások elterjesztése és alkalmazása fellendíthetné a gazdaságot, mivel a szabályozás kikényszerítené a piaci keresletet az alternatív megoldásokra.
A rendszer alkalmat ad a szociális igazságosság javítására, fontos lépéseket tehet a szegénység felszámolása felé. Azok, akik hajlandók és képesek megtakarításokra, az aktuális fogyasztásuk feletti fogyasztási jogot eladhatnák azoknak, akik növelni kívánják fogyasztásukat.
Javulna a társadalom értékválasztása, környezeti tudatossága, megváltozna a szemlélete.
A kampány eszközei
Az MTVSZ kampányában vidéki civil partnerek segítségével felkeressük az országgyűlési képviselők jelentős részét, hogy bemutassuk nekik a klímatörvényt, illetve támogatásukat kérjük. A lobbitevékenység aktuális állását a projekt honlapján (www.klimatorveny.hu) lehet követni áprilistól. 2009 tavaszán nyolc vidéki városban szervezünk utcai figyelemfelhívó akciókat és végzünk kvalitatív kutatást az országgyűlési képviselők körében, valamint kvantitatív felmérést a lakosság körében. Terveink szerint 2009 őszére készül el a klímatörvény tervezete.
A klímatörvény mint szabályozás céljai
1. Magyarország a fosszilis energiahordozók felhasználásának ütemezett csökkentésén keresztül 2050-ig 80 százalékkal mérsékelje az üvegházhatású gáz kibocsátását a jelenlegi szinthez képest, hogy ezzel hozzájáruljon a légkör optimális fizikai összetételének megőrzéséhez.
2. Szabályozza a társadalom összes energiafelhasználását a tudományos technikai feltételeknek, az ökológiai rendszerek tűrőképességének és a társadalom valós szükségleteinek figyelembe vételével.
3. A környezeti változásokhoz való alkalmazkodás érdekében az üvegházgáz-csökkentési céloknak megfelelően alakítsa át a társadalom termelői és fogyasztói szerkezetet, a települési fejlesztést és az infrastruktúrákat.
4. Magyarország természetes felszínborításának részleges rekonstrukcióján keresztül javítsa a hazai ökoszisztémák toleranciáját a változásokkal szemben, egyben ezen keresztül járuljon hozzá a mezoklíma kedvezőbb alakulásához és a magasabb fokú szénmegkötéshez és -megtartáshoz.
5. Az éghajlat- és általában a környezeti változáshoz kapcsolódó jóléti problémákat tudatosítsák a lakosság körében, a környezeti tudatosság javítása érdekében, valamint felkészítésként az életviteli szokások, viselkedési mintázatok megváltoztatására.
A javasolt eszközrendszer pillérei:
Közgazdasági szabályozórendszer:
1. Természetierőforrás-kvóta bevezetése a fosszilis energiahordozók felhasználásának ütemezett csökkentése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az igazságos társadalmi teherviselés érdekében.
2. Visszatérülő Alap létrehozása a csökkentési célok megvalósítása és a lehetőségek igazságos társadalmi hozzáférése érdekében.
Jogi szabályozórendszer:
1. A további „zöldfelületi” veszteségek helyett azok mennyiségi növelése és minőségi javítása, a természetes térszerkezet, a természetes felszínborítás rekonstrukciója, az ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzése és javítása a természetes alkalmazkodóképesség érdekében.
2. Építési tevékenységek szabályozása (épület, infrastruktúra, település, terület-rendezés, szigorú fenntarthatósági szabványok bevezetésével.
Záró gondolatok
Tisztában vagyunk vele, hogy egy ilyen újszerű környezetpolitikai eszköz elfogadtatása nem egyszerű hazánkban. Mégis úgy gondoljuk, hogy a tartalom tekintetében nem érdemes kompromisszumot kötni. Olyan mechanizmusokra van most szükség, melyek alkalmasak rendszerszinten a kívánt hatást elérni, és amelyek elől nem tud kitérni a termelési és fogyasztási rendszer.
Fontos tudatosítani, hogy nem létezik külön fenntarthatósági stratégia és külön hatásos klímavédelem. A környezetpolitikai eszközök akkor jók, ha gyökereiben képesek kezelni a problémát. Egy jó klímatörvénynek ezért olyan logikával kell rendelkeznie, hogy egy fenntarthatósági szabályozás alapja is lehessen. Ha egy eszköz az erőforrás-használaton keresztül helyes válaszokat ad az éghajlatvédelem kérdéseire, akkor valószínűleg megfelel a fenntarthatóság szempontjainak is.
Cselószki Tamás
a MTVSZ klíma munkacsoport tagja
|