Vizsgáljuk meg először, milyen mozgatórugók hozták létre az elkerülő autópályák divatját.

Amikor a 70-es évek közepe táján Nyugat-Európa államaiban már gyakorlatilag mindenhová autópályák vezettek, és ennek következtében mindenki autóval közlekedett, mind városon kívül, mind városon belül kezelhetetlenné vált a mérhetetlen és egyre növekvő forgalom. Ugyanakkor az útépítő vállalatok a "nagy autópálya-program" befejeztével megrendeléshiánnyal küszködtek. Ekkor jött a nagy ötlet: a városok köré elkerülő autópályákat kell építeni.

Kezdetben ezek az autópályák valóban csökkentették a belvárosi forgalmat. Bécs központjában például az első 5 évben 20%-kal csökkent a forgalom, 10 évre rá viszont az eredetinek a másfélszeresére nőtt. <144>s ehhez hozzáadódott az elkerülő gyűrű forgalma.

Az elkerülő gyűrűk gyorsabb, fennakadásmentes közlekedést biztosítanak az autósoknak, és ezáltal ösztönzik az autóhasználatot. Ezek az utak csupán átmenetileg javíthatnak egy-egy település környezeti állapotán, összességében nézve hozzájárulnak a forgalomnövekedéshez, így a szennyezőanyagok növekedéséhez, az általános felmelegedéshez, az ózonritkuláshoz, egyes betegségek tömeges elterjedéséhez.

Mivel az elkerülő utak sok esetben közvetlenül a városok szélén haladnak, nyomvonaluk kijelölésekor a település friss levegőjét biztosító erdők eshetnek áldozatul. Szennyeződnek a városon kívüli szántóföldek, és ezáltal az emberi szervezetbe jutó táplálék is. Az új út vonzza a különféle beruházásokat (raktárak, üzemek, lakótelepek stb.), amelyek ugyancsak az érintetlen, vagy a mezőgazdasági területekre kerülnek. Ezáltal a település nagyobb területre terjed szét, ami szintén forgalomnövekedést okozna.

Mi hát a megoldás? Hogyan lehet enyhíteni az egyre súlyosabb közlekedési dugókat?

A személyautó-forgalom helyigényét képtelenség kielégíteni, hiszen az az utak átbocsátóképességének megfelelően növekszik. Egyetlen megoldás, ha arra vesszük rá a gépkocsihasználókat — megfelelő tájékoztatással, adó- és árpolitikával, különféle rendelkezésekkel —, hogy a tömegközlekedést és a vasúti szállítást vegyék igénybe. Természetesen ezzel párhuzamosan szükség van ezek fejlesztésére, vonzóbbá tételére.