Az erdő azonban nem csupán faanyag-termőhely, hanem asszimilációs tevékenységével oxigéntermelő és szén-dioxid-feldolgozó kapacitással rendelkezik, továbbá lejtős területeken (a hazai erdőállomány 52%-a) védi a termőtalajt az eróziótól, sík vidéken a deflációtól. Az erdő ezen kívül felüdülési célokat szolgál a lakosság számára, termőhelye a ritka növényfajok sokféleségének, élettere a vadállománynak és az állatvilág számos más egyedének. Az erdő ezenkívül nehezen pótolható táji érték. Fontos szerep hárul az erdőkre a talaj vízgazdálkodásában, valamint védelmül szolgál a bányák, utak, töltések és más létesítmények számára.

Mindezt figyelembe véve riasztó jelenség, hogy a hazai 1,7 millió hektár erdőállományból 630 ezer hektár már magántulajdonba került, és az állami erdőkből további 100 ezer hektárt kívánnak kárpótlás címén vállalkozásba adni. Ily módon erdeink 43%-át fenyegeti a megsemmisülés reális veszélye. Ugyanis nem tételezhető fel, hogy az új erdőtulajdonosok megelégednek az évi 2,5—3 százalékos fanövedékkel, továbbá az sem várható, hogy tulajdonuk felhasználásához az Erdőfelügyelőségek engedélyét kérik. Feltételezhető viszont, hogy felhasználják a favagyont, és a hektáronkénti 6000—10 000 erdei csemete telepítése helyett építési- és üdülőterületté alakítják az erdőingatlanokat.

A veszély oka nem elsősorban a tulajdonosváltásban keresendő, hanem a torz értékviszonyokban. A fillérekért beszerezhető erdőterület (1 m 2 =0,40 Ft) többszázszoros haszonnal értékesíthető, jelentéktelen kockázattal.

A veszélyek elhárítása, az erdőállomány megóvása érdekében az alábbi intézkedések haladéktalan megvalósítását javasoljuk:

1. Általános elidegenítési és terhelési tilalmat kell kimondani valamennyi állami erdőre mindaddig, amíg a kincstári vagyonról szóló törvényt, az erdőtörvényt és a természet védelméről szóló törvényt az Országgyűlés meg nem alkotja, és azok hatályba nem lépnek.

2. Ki kell dolgozni az állami erdővagyon védelmének, kezelésének és tulajdonjogi rendezésének szabályait.

3. Ne lehessen a kárpótlásba bevonni természetvédelmi oltalom alatt álló erdőt, valamint egyéb védelmi rendeltetésű vagy védelemre tervezett erdőt, továbbá 60 hektárnál nagyobb kiterjedésű erdőt.

4. Azok ellen, akik az erdőket jogellenesen kivágják, károsítják, szigorú szankciórendszert kell életbe léptetni.

5. Megoldást kínálunk arra, hogy az erdő művelésből való kivonása az erdők valódi — összes értéktényezőjét magába foglaló — eszmei értékének megtérítése ellenében valósulhasson meg. A még érvényben lévő erdőtörvény szerint az eszmei értéket a kormány állapíthatja meg. Az így befizetendő összeg pedig az erdőfenntartási alapba kerülhetne. Dr. Madas Katalin, dr. Radó Dezső és Siklósi Engelbert 1989-ben készített egy szaktanulmányt az akkori Környezetvédelmi Minisztérium (KVM) részére, az erdők valódi értékének kiszámításáról. Gyakorlati alkalmazását rendkívül időszerűnek tartjuk.

Bízunk benne, hogy javaslatunk fogadókészségre talál, mert hiszünk abban, hogy az ország jelenlegi kormánya a hazai erdővagyon gyarapítójaként, nem pedig pusztítójaként kíván bevonulni a történelembe.

Levegő Munkacsoport,

Független Ökológiai Központ