A jégrétegekben talált nyomokból úgy tűnik, hogy az éghajlat nem volt annyira stabil, mint azt eddig gondolták, hanem jelentős változások történtek az elmúlt időben. Grönlandi adatok vizsgálata után jutottak erre a következtetésre. 125—115 ezer évvel ezelőtt, amikor egy vagy két fokkal magasabb volt a hőmérséklet, az éghajlat gyors, 10 év alatt bekövetkezett változásait fedezték fel, amelyek esetenként helyi 10—14 <198>C átlaghőmérséklet-csökkenéssel jártak 70—750 éves periódusonként. Az ilyen gyors és mélyreható változásokat valószínűleg elő-idéző mechanizmus az óceán áramlásának megváltozását is magában foglalja, és ez erősen befolyásolja az észak-atlanti térség éghajlatát.

A legfontosabb az a következtetés, amely szerint a jelenleginél csak kicsit magasabb hőmérséklet esetén az észak-atlanti éghajlati rendszer katasztrofálisan instabillá válhat. Az utolsó 10 ezer év szokatlanul stabil és kellemes éghajlatú volt, legalábbis ez derül ki a jégrétegek vizsgálatából.

Az új eredmények azonban azt sugallják, hogy az ember okozta éghajlatváltozás, azaz az egy-két fokos felmelegedés, kiválthat egy olyan folyamatot, amely instabillá teszi az elkövetkezendő évszázadok éghajlatát.

Manabe és Stouffer cikke ugyanebben a számban felhívja a figyelmet arra, hogy egy számítógépes modell szerint az üvegházhatást előidéző gázok antropogén kibocsátása meg fogja változtatni a jelenlegi áramlásokat az óceánokban. Ez még akkor is megtörténhet, ha betartjuk a jelenleg javasolt korlátozásokat.

Úgy tűnik tehát, hogy a tudósok megint felhívják a figyelmünket arra, mennyire felelőtlenül kísérletezünk bolygónkon.

(Eco)