A környezetre káros támogatások az EU-ban
A környezetileg káros állami támogatásokról az Európai Unióban az utóbbi idõben viszonylag sok szó esett, ugyanis a közvetlen és közvetett támogatások akaratlanul is elõsegítenek egyes szennyezõ tevékenységeket. A támogatási politika sok esetben gátolja a környezetvédelmi célkitûzések megvalósítását, ami felveti annak szükségességét, hogy felülvizsgálják az említett támogatásokat.
Az EU-országokban a környezetvédelmi adók _ ha lassan is _, de fokozatosan teret nyernek, ugyanakkor a másik oldalon, az állami támogatások terén sokkal kisebb elõrehaladás figyelhetõ meg. Ezeknek a támogatásoknak a megszüntetése ugyanis egyes, sokszor igen erõs érdekérvényesítõ képességgel rendelkezõ csoportok kemény ellenállásába ütközhet. Ezért az Európai Bizottság Környezetvédelmi Fõigazgatósága fontosnak tartotta megvizsgálni nemcsak az EU-tagországokban alkalmazott környezetileg káros állami támogatások mértékét, hanem azt is, hogy eltörlésük esetén milyen gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi következmények várhatók. A Bizottság megbízásából a holland CE kutatóintézet tanulmányt* készített a témáról, amelynek fõbb megállapításait az alábbiakban ismertetjük. (Forrás: Environmentally harmful support measures in EU member states. CE 2003)
A tanulmány fõbb megállapítási a következõk:
1. A kutatók az EU-tagországokban 236 olyan állami támogatást találtak mintegy 25 milliárd euró értékben, amelyek károsak a környezetre nézve. Ezt a 236 esetet egy 451 tételt tartalmazó, összesen 31 milliárd euró összegû listából választották ki. A számok alsó becslésként értendõk, ugyanis nem állt minden esetben a kutatók rendelkezésére a támogatás tényleges nagysága, illetve több esetben ún. nyílt-végû támogatásról volt szó. Mindazonáltal a kutatók hangsúlyozzák, hogy mélyebb elemzések hiányában nem lehet pontosan megmondani, hogy ez a 236 támogatás valójában mekkora kárt okoz a környezetnek. Ennek a megállapításához el kellene végezni minden egyes támogatás külön vizsgálatát.
2. Az eredeti listában szereplõ támogatások különbözõ struktúrájúak: néhányuk közvetlen támogatás, míg mások adómentességet biztosító pénzügyi intézkedések.
3. Az 1. táblázat az EU-tagországokban alkalmazott 236 környezetileg káros állami támogatás ágazatonkénti megoszlását mutatja. A táblázatból jól látszik, hogy ezek leginkább a közlekedési ágazatra jellemzõek mind számban, mind mennyiségben. Ugyanakkor elmondható, hogy az energiaszektorban található a legtöbb olyan támogatás, amely a környezetvédelmet szolgálja.
1. táblázat: Az EU-tagországokban alkalmazott 236 környezetileg káros állami támogatás ágazatonkénti megoszlása
4. A 236 környezetileg káros állami támogatás közül a szerzõk kiválasztottak tízet, amelyekrõl esettanulmányt készítettek. Ezek számba veszik a támogatások megszüntetésének várható környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatásait. A következõ táblázat ezt mutatja be.
2. táblázat: Az állami támogatások megszüntetésének környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági vonzatai az esettanulmányok alapján
* A légszennyezõ anyagok esetében a számok azt mutatják, mennyivel csökken a kibocsátott mennyiség ahhoz képest, mint ha fennmaradna a támogatás. (A _ jel kibocsátás-növekedést jelent.)
5. A támogatások megszüntetése (különösen azoké, amelyek a bemeneti oldalhoz, illetve a termelési folyamathoz köthetõk) széles körû technológiai innovációt eredményez, míg fenntartásuknak nincs ilyen hatása. Ennek következtében a támogatások megszüntetésének környezetvédelmi hozadéka összességében nagyobb, mint amit az egyes esettanulmányokban a szerzõk elõre jeleznek. Az idõ elõrehaladtával ezen hozadék várhatóan csak nõni fog, csakúgy mint a technológiai innováció hatása.
6. Az állami támogatások nagysága és a környezetvédelmi teher között a kapcsolat összetett. Három alapvetõ tényezõt kell kiemelni:
a.) a támogatásoknak a kibocsátás nagyságára és összetételére gyakorolt hatása,
b.) a környezetvédelmi károk csökkentésére irányuló környezetvédelmi intézkedések,
c.) a környezet teherbíró képessége.
Ennek eredményeként egy bizonyos gazdasági ágazatnak nyújtott támogatás nagysága nem áll szükségképpen arányban az okozott környezeti kár nagyságával.
7. Azon állami támogatások különösen torzító hatásúak, amelyek környezetileg káros energiahordozókhoz köthetõk (például a szén támogatása az energiatermelésben, vagy a gázolajé a közlekedésben), ugyanis ezek ára hosszú távra meghatározza az alkalmazott energiaforrás kiválasztását és az ehhez kapcsolódó technológiát.
8. Az adómentességen (a szénipar Németországban), illetve az üzemanyagok jövedéki adójának visszatérítésén (közlekedés) keresztül nyújtott támogatások megszüntetése egyrészt jelentõsen javítaná a környezet állapotát, másrészt nagyobb gazdasági hatékonyságot és társadalmi jólétet eredményezne. Az adott országban mindazonáltal egyes ágazatokban javulna a foglalkoztatottság, míg másokban romlana, aminek rövid távon jelentõs lehet a társadalmi, gazdasági hatása.
9. Attól függõen, hogy miként értékeljük a nukleáris balesetek kockázatát, valamint az esetlegesen bekövetkezõ kár nagyságát, az atomenergia-iparra jelentõs hatással bír a kormányok részbeni felelõsség-átvállalása (biztosításon keresztül). Több nemzetközi tanulmány megállapítja, hogy a nukleáris balesetek kockázata valójában nagyobb, mint amire a biztosítások általánosan kiterjednek. Amennyiben ezeket a tényleges kockázatokat is beépítenék a biztosítási tételekbe, az atomenergia ára jelentõsen növekedne, ami következésképpen rontaná a versenyképességét más energiafajtákkal szemben. Így az atomenergia részesedése igen nagymértékben csökkenne. Végeredményben ez a nukleáris kockázatok, a nukleáris hulladék és a nukleáris hulladéklerakók iránti igény csökkenéséhez vezetne.
10. A dán vasúttársaságnak nyújtott támogatás megszüntetése közvetlen környezetvédelmi hozadéka viszonylag alacsony, ugyanakkor a megnövekvõ közúti forgalom ennél jóval nagyobb környezeti károkat okozna. A társadalmi, gazdasági veszteségek viszonylag magasak lennének. Mindez annak lenne köszönhetõ, hogy többen a közúti közlekedésre térnének át, míg mások közlekedési lehetõségei igencsak romlanának.
11. A szerzõk az esettanulmányok összegzéseként megállapítják, hogy a széntermelésnek nyújtott közvetlen állami támogatás, valamint a jövedéki adó visszatérítések megszüntetése esetében várható a legjelentõsebb javulás a környezet állapotában. A jövedéki adó visszatérítését szinte az összes EU-tagországban alkalmazzák.
12. A gázolajat terhelõ jövedéki adónak a németországi mezõgazdasági termelõk számára nyújtott visszatérítés vizsgálatakor kiderült, hogy a környezõ országokban (Franciaország, Belgium, Hollandia) hasonló rendszer mûködik, azonban ez az ottani statisztikákban nem jelenik meg, és nem esik a jövedéki adó szabályozás hatálya alá.
* B.A. Leurs and R.C.N. Wit (CE, Delft) in cooperation with G.A. Harder, A. Koomen, F.H.J. Kiliaan (Ernst & Young Rotterdam) and G. Schmidt (Öko Institut, Darmstadt, Germany): Environmentally Harmful Support Measures in the EU Member States, Report for DG Environment of the European Commission. Delft, January 2003
Szabó Zoltán
|