kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Éljünk a lehetőségeinkkel!
Adalékok a budai alsó rakpart vitájához

Szöul egyike azoknak a városoknak, amelyek felismerték, hogy a belső negyedeket gyorsforgalmi utaknál sokkal értékesebb célokra lehet használni. Ezért a központban felszámolnak egy többsávos utat, és visszaállítják az alatta levő, csatornává sorvasztott folyót és a két partját.
Budapest legnagyobb erénye kétségen kívül a páratlan fekvése, és az a hozzáértés, amellyel annak idején a Duna – ma Világörökségként elismert – két partját sikerült kialakítani. Nem hiszem, hogy csupán környezetvédelmi elfogultságból gondolom: a budai alsó rakpart jövőjét nem a csatornaépítés és a közlekedés legfeljebb közép távú szempontjai alapján kellene meghatározni. Ez olyan, mint amikor a kiégett biztosítékot ezüstpapírral, a törött kapupántot fehér villanydróttal buherálják.
Bármennyire nehezünkre esik is, komplex megoldást kell találnunk, ami nem a pillanatnyi erőviszonyokból és kisstílű megtakarításokból indul ki. Ebbe éppúgy beletartozik Budapest teljes logisztikai rendszerének átgondolása, mint az a sokkal egyszerűbben megvalósítható álom, hogy Óbudáról, Újpestről vízibusszal lehessen eljutni a Belvárosba vagy a Nemzeti Színházhoz.
Összeállításunk a nagyvonalúbb megoldásokban gondolkodóknak kíván megerősítést adni.
BARCELONA
A posztindusztriális korszak elején megkezdődött a korábban elavult kikötői létesítményektől zsúfolt tengerpart rehabilitálása. Ma ez az egyik legkedveltebb pihenőhelye az idegenforgalmi szempontból igen népszerű városnak.
BOGOTÁ
Bogotában egy nagyszabású városátalakítás során egyre több vízpartot alakítanak át pihenő (köz)területté. (Erről részletesebben írtunk lapunk 2002. szeptemberi számában.)
CHATTANOGA (USA)
Az egyik multinacionális céggel közös finanszírozásban megtisztították a szemétlerakónak használt folyópartot, parkosították, és most ez a város „Városligetje”. (A költségek túlnyomó részét a cég PR tevékenységként vállalta.)
KIJEV
A város közepén folyik a Dnyeper, középen a Margit-szigethez hasonló földdarabbal. Bár a városban nagy a forgalom, a folyó mindkét partja széles sávban teljesen zöld, ahol csak sétányok, vendéglők vannak.
PÁRIZS
Az idegenforgalom érdekében a Szajna-parton fokozatosan forgalomcsillapítást valósítanak meg, és kerékpárutakat, sétányokat építenek ki. A sétahajózás, hajós városnézés a város egyik attrakciója. (Hasonló módon Berlin egy részét is sétahajóról mutatják be a turistáknak.) A Szajna partján lévő gyorsforgalmi utakat pedig nyáron stranddá alakítják át. (Ld. a Lélegzet 2002. decemberi számát!)
ROTTERDAM
Miután elfogytak a fejlesztésre alkalmas szabad területek, a város a régi kikötő barna zónás területeinek rehabilitálását határozta el. Ez rendkívül költséges, de teljesen átalakítja a leromlott városrészről alkotott benyomásokat.
SAN ANTONIO (Texas)
A San Antonio folyót eredetileg a hadsereg mérnökei akarták megzabolázni magas beton partfallal, mert gyakran fenyegette kiöntéssel a belvárost. A város vezetése azonban – különféle nőmozgalmak támogatásával – zöldebb megoldást választott. Ez volt az egyik legkorábbi projekt Amerikában az élhetőbb várostervezés irányában. Ma a folyópart hosszan kacskaringózik végig az egyébként elég csúnya, rendkívül nagy forgalmú belvároson. Valódi oázis, parkokkal, éttermekkel, sétányokkal.
SZÖUL
Szöul példát vesz azokról a nagyvárosokról, amelyek felismerték, hogy a belső negyedek sokkal értékesebbek annál, semhogy soksávos gyorsforgalmi utak szeljék át. Ezért most a központban felszámolnak egy többsávos utat, és visszaállítják pihenőterületté a korábban fedett csatornává sorvasztott folyót és két partját.

Szöul belvárosa ma és a tervezett átalakítás után
A néhány hónapja megválasztott új polgármester, Lee Mung-Bak Szöul teljesen új jövőképét hirdette meg. A 84 méter széles folyó a város központi részét szelte át. Korábban teljesen elszennyeződött, ezért 1958 és 1978 között a medrét kibetonozták, és a tetejére egy 6 sávos utat építettek, amely azóta folyamatosan megkeseríti a környéken lakók életét. A polgármester fel kívánja bontani az utat, megtisztítja a folyó vizét, és mindkét part mentén parkot, sétányokat alakít majd ki. Reményei szerint ezáltal megteremtődik a lehetőség arra, hogy a környék a gazdaság, a kultúra és a környezetvédelem központjává váljék.
A gyorsforgalmi utat naponta 120 ezer autó használja. Ezeket egy védett sávban haladó autóbusz gyorsjárattal kívánja kiváltani. (Ilyeneket tanulmányozott Curitibában, Sao Paolóban és Los Angelesben.) A buszjáratok közép távon jól kiegészítik a meglevő metróhálózatot, mivel jóval olcsóbbak, rugalmasabbak és sokkal kevesebb idő alatt megvalósíthatók. Kapacitásuk a metrókéhoz hasonló. Azt tervezik továbbá, hogy 2006-ig a dízelüzemről áttérnek a gázüzemű autóbuszokra. Másik nagyratörő tervük az, hogy a személyautó-forgalmat 2005-re a felére csökkentik.
ZÜRICH
Korábban a Zürichi tóba futottak kisebb patakok. Ezeket elszennyezték, majd a medrüket kibetonozták, és szennyvízcsatornaként működtek. (A tó helyett a vizet ekkor a városi szennyvíztisztítóba vezették.) Ma a szennyvizet nem vezetik be a patakokba, a betonmedret elbontották, és fentről nézve zöld sávok jelzik, hogy hol szelik át a várost ezek a patakok. Vizüket ismét be lehet vezetni közvetlenül a tóba. Megvalósul tehát a „zöld hálózat”, mert a patakok zöld területen, a városon kívül erednek, és a zöld bekúszik a vízparttal a város szívébe.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.