Van-e alternatívája az útsózásnak?
Az utak menti növényzet feltűnő mértékű pusztulása tette szükségessé, hogy kertészeti és vegyipari szakemberek, cégek, hatóságok részvételével szakmai konferenciát hívjon össze a Levegő Munkacsoport. Annak érdekében, hogy a következő téli időszakra szükséges síkosságmentesítő anyagok beszerzését kedvezően befolyásolhassuk, a nagy érdeklődést kiváltó konferenciát „még időben”, június 24-én tartottuk, a TIT Stúdióban.
Kocsis László, a Fővárosi Kertészeti Rt. (Főkert) vezérigazgatója elmondta, hogy a gondozásuk alatt álló 30 ezer budapesti utcai sorfából ezen a tavaszon ezer – fafajtól függetlenül – kipusztult. Megfigyelhető volt, hogy tavasszal kihajtottak, majd rövid időn belül leszáradtak a leveleik. A Főkert munkatársai emiatt komoly kutatásba kezdtek, kertészeti, kutatóintézeti és egyetemi szakemberek bevonásával, melynek során kiderült, hogy a fák pusztulásának elsősorban a téli síkosságmentesítés során alkalmazott só az oka. Ehhez hozzájárultak az aszályos évek is. Az idén kipusztult ezer fára a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt 10–12 év alatt (ültetéssel, gondozással) hozzávetőlegesen 110 millió forintot költött. Ha a fővárosban lévő 400 ezer fának évente 3 százaléka kipusztul, ez igen nagy anyagi értéket képvisel, nem is szólva a cserjékről és gyepfelületekről, melyeknek szintén jelentős biológiai értékük van. A konferencia során többször hangsúlyozta, hogy a fák tányérjában csak a fának, földnek és víznek van keresnivalója, és olyan tápanyagoknak, amelyeket a fának fejlődése érdekében meg kell kapnia. Felhívta a figyelmet arra a gyakorlatra, hogy a házgondnokok a sózott havat rendszerint a fák gödrébe tolják.
Koltainé dr. Pfeiffer Zsuzsanna, a Fővárosi Közterület-Fenntartó Rt. (FKF Rt.) környezetvédelmi osztályvezetője ismertette, hogy mikor, milyen területeken, milyen körülmények között alkalmazzák a hóeltakarítást és a síkosságmentesítést. Elsősorban a fő- és tömegközlekedési útvonalak mentén kell ezt megtenni a a biztonság érdekében. A rendelet szerinti első három kategóriába tartozó, rendkívül forgalmas útvonalakon úgynevezett őrjáratos rendszert alkalmaznak, vagyis az egész útfelületet kezelik, nátrium-kloridhoz kevert mechanikai anyagokkal (például homokkal). A második, úgynevezett rayonos kategóriába tartozó utaknak nem az egész felületét kezelik, hanem csak a közlekedés biztonsága szempontjából veszélyes részeket. Ezen kívül van az úgynevezett „fehér burkolat”, ahol nem alkalmaznak vegyszeres technológiát. A FKF-nek vannak olyan célgépei, amelyek a lehető legkisebb mennyiséget tudják kiszórni. (5 grammot négyzetméterenként).
Koltainé szerint mindenki, még az utak üzemeltetői is tudják, hogy a vegyszerek, különösen a klorid tartalmú vegyszerek szórása környezeti problémát okoz, nem csak a növényzet, hanem a műtárgyak számára is. Úgy kell megválasztani a vegyszert és annak kiszórandó mennyiségét, hogy optimális mértékben lássa el a fagyáspont-csökkentő feladatát. Nagyon sok olyan anyag van, amely fagyáspont-csökkentő hatással rendelkezik, de mindegyiknek van valamilyen kedvezőtlen mellékhatása. Osztálya az elmúlt tíz évben több mint ötven ilyen anyagot vizsgált meg. Szerinte sok kikísérletezett anyag a mai fejlettségi szintjén alkalmazható részlegesen síkosságmentesítésre, ha nem is váltható ki velük teljesen a nátrium-klorid.
Bánsági György, a Fővárosi Közgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, amellett, hogy kiemelte a közlekedés biztonságának jelentőségét, rendkívül fontosnak tartotta a növényállomány megvédését, gazdasági okokból is. Ez – mint mondta – feloldandó ellentmondás. Kompromisszumok és differenciált megoldások keresésére van szükség, mivel a kérdés megoldása nem egyszerű. A fejlesztéseknek abba az irányba kell hatniuk, hogy ne a só legyen az egyetlen alkalmazható eszköz, amely biztosítani tudja a feltételeket. A Fővárosi Önkormányzat ösztönözni kívánja ezeket a kutatásokat, kijelölve azokat a helyeket, ahol kísérleteket lehet folytatni. Amellett, hogy elismerte az FKF Rt. érdemét abban, hogy Budapest közlekedését a nehéz időszakban is biztosította, a tapasztalt fapusztulásokat jelentős kárként ítéli meg. Fontosnak tartja, hogy az önkormányzat meg tudjon felelni a növényzet védelmét, valamint a közlekedést biztosító feladatának.
A továbbiakban a jelenlévő szakemberek ismertették a cégük által gyártott alternatív anyagokat. Dr. Kerti József felhívta a figyelmet a hidaknak a kloridok által okozott veszélyes mértékű korróziójára, és ismertette a Transheat nevű, ammónium kationokat tartalmazó olvasztóanyagot, amely kifejezetten előnyös hatást gyakorol a növényekre.
Az MG-Metal képviselője a magnézium-oxid és magnézium-karbonát tartalmú szóróanyag alkalmazásának előnyeit ismertette. Fontosnak tartja, hogy a lakosság számára ismertessék az alternatív anyagokat. Szerinte a lakosság növénykárosító tevékenysége tudatlanságból ered.
Több résztvevő, különösen a Csepeli Önkormányzat útkezelője felhívta a figyelmet arra, hogy a havat még sózás előtt el kellene takarítani, és megfelelő lerakóhelyekre szállítani. Régebben még Budapesten is voltak ilyen helyek. Manapság ez már nem így történik, a célgépek a sózott havat rátolják a zöldfelületre, akárcsak a házgondnokok, akik a járdákat már a hóesés előtt besózzák, hogy minél kevesebbet kelljen lapátolniuk. A sózott hó a csatornákon keresztül is károsítja a környezetet, mivel a szennyvíztisztítókban nem kaphat megfelelő kezelést, és a nagy sótartalmú víz kerül a Dunába.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke zárószavában szintén kiemelte az előzetes, vegyszerezés nélküli eltakarítás, valamint olyan megoldások alkalmazásának fontosságát, amelyek minél kevesebb vegyszerrel járnak. Nélkülözhetetlennek tartja a tájékoztatást, felvilágosítást. Fontos a vizsgálatok, nemzetközi és hazai tapasztalatok további felmérése, összegzése és ennek alapján a következtetések levonása, intézkedési tervek kidolgozása, a kritikus helyek felmérése. Felmerült egy fővárosi vagy országos rendelet kidolgozásának szükségessége is ebből a szempontból. Kijelentette, hogy a Levegő Munkacsoport a leginkább érintett cégekkel és a Fővárosi Önkormányzat képviselőivel tovább fogja vinni ezt a vitát.
Schnier Mária
|