kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A FA története

Régi lágymányosi lakók úgy emlékeznek, hogy a Budai Skála előtti időkben az Október 23-a utca északi oldalán platán fasor volt. Ez még akkor lehetett, amikor a Bercsényi utcai házak ablakai sportpályákra néztek… A bevásárlóközpontok budapesti úttörője előtt már csak néhány, viszonylag újonnan telepített, apró gömbjuhar szerencsétlenkedik tenyérnyi földtányérjában, viszont a régi fasor maradványaként a Fehérvári úti piac sarkán mostanra már hatalmassá kifejlődött két platánfa teszi élővé a városképet gyönyörű lombkoronájával. Ezek már a talajvízből táplálkoznak, aszályos nyarakat bátran átvészelve. Mindent azonban a nagy fák sem bírnak ki. Ellenségük a mellettük zajló mélyépítés, mélygarázs, amikor emiatt gyökérzetüket, koronájukat megcsonkítják, és hosszú hónapokig, esetleg évekig nyitott munkagödrökön keresztül sívó homokká válik környezetük. A munkagödröt aztán bebetonozzák, a talajvíz máshová tűnik, és megmaradt, kínban összeszáradt gyökérzetük számára már nincs több táplálék a büszke új emberi alkotás oldala felől.

Az általánosságban érvényes bevezető horror után most szeretnék egy kis vigasztaló történetet elmesélni.
Amikor a 4-es metró Fehérvári úti állomásának felszíni rendezési terve készült a BFVT (Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.) irodájában, és a Főmterv Rt. bemutatta az ezzel kapcsolatos aluljáró tervét is, a Levegő Munkacsoport – a véleményezési eljárás törvényes résztvevőjeként – azonnal észlelte, hogy a két nagy piaci platánfa veszélybe került, különösen a Fehérvári úthoz közelebb eső, mivel éppen a helyére rajzolták a tervezett aluljáró egyik lépcsőjét.
A kerületi főépítésszel és a tervezőkkel közöltük ezt az észrevételünket, és kértük, hogy változtassák meg a terveket olyan módon, hogy a fának ne essék bántódása. Be kell vallanom, elég szívósan zaklattuk emiatt az illetékeseket.
Azonban úgy látszik, nem csak mi szeretjük a fákat. A két platánfa megőrzését kötelezővé tették, és megfelelő módon ábrázolták a felszíni szabályozási terv tervlapján, sőt az építési szabályozás paragrafusaiban is előírták megtartásukat és védelmüket. Az aluljáró építési tervét pedig úgy alakították át, hogy a piac oldali lépcső a Fehérvári úti járda oldalára kerüljön, és az aluljáróhoz közelebb lévő platánfa koronacsurgásán túl is védő pufferterület maradjon a gyökérzet számára.
Bár nem tartjuk helyesnek, hogy az aluljáró építésébe fogtak, miközben a 4-es metró építésére még nem volt meg az engedély, a fát óvó előírásokért és módosításokért ezúton is köszönetünket fejezzük ki az illetékes tervezőknek, akik munkájukat így szervezve környezetérzékenységükről és emberségükről tettek tanúságot.
De tervező tervez, kivitelező végez… Amint a Szabadság téri mélygarázs építkezésekor is tapasztalhattuk, a kivitelezők nem tartják magukat szigorúan az engedélyezési tervekhez, hanem praktikus önállósággal, rosszul értelmezett biztonságból általában „túlkanalazzák” a munkagödröt. Emiatt a gyakorlatban eltűnt a terven rajzolt védő puffer-zóna a piaci szélső platán mellől, és hogy egy több emelet magas réselőgép mire képes, azt most tapasztaltuk meg igazán! Ezentúl ne mondja nekem senki, hogy mélygarázs-építések (például amit az V. kerületi Olimpiai park alá terveznek) meg tudják kímélni a mellettük lévő, viruló ősfákat azzal, hogy „csak” addig érnek, ameddig a védendő fa áll! A mélyépítést kivitelezőknek külön törvényeik vannak… Számukra már nem léteznek az élő fák igényei, amikor a tervhez képest buzgón túlteljesítik a normát, nagy képességű, modern munkagépeikkel bővebb gödröt ásva ki annál, mint ami az óvatos tervrajzon szerepel.

Így történt, hogy egyszer csak megdöbbenve láttam, hogy sokkal kisebb lett a fa koronája. Az Alterra cég öntudatos építésvezetője felvilágosított, hogy a réselőgép helyigénye miatt meg kellett nyírni a fát. Kétségbeesett levelet írtam a Fővárosi Kertészeti Rt. (Főkert) vezérigazgatójának, kifejezve aggodalmaimat a fa további sorsát illetően. Egy-két napon belül felhívott telefonon a Főkert Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft. vállalkozási vezetője, és találkozót beszéltünk meg a fánál. Mivel éppen ekkorra kellett időzíteni az újabb „űrszelvény”-csonkítást az ideiglenes kerülő út miatt, a cég területi vezetője is megjelent a találkozón a szükséges felszereléssel és a csonkolást szakszerű irányítása mellett végző szakmunkás gárdával együtt. Munkájukat megfigyelve, úgy éreztem, hogy minden eddig elszenvedett kártól eltekintve, jó kezekben van a fa.
Ezt követően a Levegő Munkacsoport levelet intézett a veszélyeztetett értékes fa megmentése érdekében a XI. kerületi Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési osztályvezetőjéhez, a DBR Metró Projekt Igazgatóság főmérnökéhez, a Fővárosi Közlekedési Felügyelethez, és természetesen, bizalommal újra a Főkert Rt.-hez.
Megkeresésünk alapján a XI. kerületi Polgármesteri Hivatal találkozót hívott össze június 26-ára a szóban forgó fa környezetében. A Polgármesteri Hivatal kertészeti főelőadója által vezetett megbeszélésen a meghívott cégek, illetve hatóság részéről (Alterra, DBR Metró Igazgatóság, Főpolgármesteri Hivatal, Főkert Parkfenntartó Kft.) több mint tíz ember jelent meg. A fa további sorsáról és megmentésének lehetséges módjairól felelősségteljes tárgyalás folyt. Ennek eredményeképpen az építést kivitelező Alterra nagyobb helyen feltörte a betont a fa körül, hogy legalább felülről több táplálékhoz juthasson, és a Főkert Parkfenntartó Kft., amely eddig is hetenként kétszer éjszakai órákban meglocsolta a fát, ezentúl kétnaponta teszi ezt, tápanyaggal dúsított vízzel.
A területi vezető, aki elmondta, hogy a cég hasonló módszerekkel már több veszélyeztetett idős fát megmentett, azt is közölte, hogy sajnos, a következő vegetációs időszak előtt a fa megmaradása érdekében még egy szakszerű csonkítást is végre kell hajtaniuk.
Nem tudom, hogyan éli túl a fa a megpróbáltatásokat. Mégis bizakodva távoztam a megbeszélésről, mert a résztvevők komolyságát tapasztalva az volt a benyomásom, hogy talán új korszak kezdődött: ezentúl nem csak a környezetvédők és a kertészeti szakemberek, hanem az építkezések tervezői és kivitelezői is sokkal jobban tekintettel lesznek a megóvandó fákra – ha mi is odafigyelünk…

Schnier Mária


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.