kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Természetpusztítás a Tétényi fennsíkon

Az agglomerációs önkormányzatok, jelen esetben Törökbálint rövid távú érdekei, a befektetők, a szuperprofitot bezsebelő lánckereskedők szándékai ismét érvényre jutottak, és ez év júniusában ledózerolták a Tétényi fennsík gyöngyszemét, botanikai értékekben leggazdagabb, mintegy 16 hektáros területét.

Az előzmények és a koreográfia az elmúlt években szokásos módon zajlottak: a 90-es évek közepén négyzetméterenként száz forintos nagyságrendben magánosított külterületet, amely Budapest XXII. kerülete és Budaörs-Kamaraerdő szegletében fekszik, több kilométerre Törökbálint központjától, a helyi önkormányzat átsorolta, előbb üdülő, majd lakópark céljaira. A Nemzeti Park Igazgatósága egy ideig ellenállt a művelési ág váltásnak, majd maga állt a felszámolási folyamat élére, amikor szorgalmazta a „leletmentést”, az itt lévő értékes, védett növények egy részének áttelepítését. Ez meg is történt 2002 novemberében-decemberében. Ekkor mintegy 2000 négyzetméter gyepet telepítettek át a törökbálinti ún. Nagypusztára, és növényegyedeket, elsősorban henye boroszlánt, amely itt fordult elő a Budai hegységben a legnagyobb populációval, vittek az Állatkertbe és a Füvészkertbe továbbszaporításra. A területen 2000. évi felmérések szerint tizennégy védett növény fordult elő jelentős egyedszámokkal, a henye boroszlán mellett elsősorban kosborfélék és csinos árvalányhaj. Az ez év tavaszán végzett felmérés azt mutatta, hogy az átültetés igen kérdéses eredményt hozott, a hézagosan elhelyezett gyeptéglák állapota a szárazságban igen sanyarú volt, minimális virágzással, a jelentősen eltérő fekvésű, jellegű élőhelyen.

A páratlan értékű élővilág helyett
ma már holdbéli táj tárul elénk
a Tétényi-fensíkon
Időközben, az év eleji Lakásvásáron, a Royal szállóban már meghirdetésre került a 16 hektáros terület, mintegy 80–90 telekre felparcellázva, négyzetméterenként 10 ezer forintos áron – vagyis ezzel a tranzakcióval százszoros profitot értek el.
Áprilisban az átültetések ellenére jelentős henye boroszlán virágzás volt a területen, még a kiásott zónákban is megindult a megújulás. Talán ennek és a kapcsolódó sajtónyilvánosságnak is volt tudható, hogy a befektető május-júniusban elkezdte gyomirtóval pusztítani a növényzetet – amit a Levegő Munkacsoport feljelentését követően azzal indokolt, hogy a gyomok, így a parlagfű ellen védekezik. Ezek után, június végén napok alatt ledózeroltatta az egész területet.
„42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.”
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
Érdekes lesz majd az illetékesek válaszát megtapasztalni, mivel bejelentés ment a tavaszi biológiai felmérés anyagával a Pest megyei Főügyészségre, a rendőrségre, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz és az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz. Amennyiben ugyanis a 2000 négyzetméteres gyepátültetéssel megváltották az egész, 16 hektáros terület elpusztítását, akkor tényleg itt a zöldmezős beruházások Kánaánja: bármely nem védett, botanikailag mégoly értékes zöldterület elpusztíthatóvá válik mintegy század részének „kimentésével”.

Mészáros Péter dr.


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.